2024. március 28., csütörtök
FONTOS

Házasság Hete Szegeden

A szeretet: 
szenvedély és döntés

„A szeretet: szenvedély és döntés” – ezzel a mottóval rendezték meg idén a Házasság Hete programsorozatot, melynek hivatalos nyitóeseményén Bölcskei László nagyváradi püspök mutatott be szentmisét a szegedi dómban. A hét során párkapcsolati tréningek, előadások, filmvetítések és kiállítások várták a párokat, házaspárokat és érdeklődőket.

A keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával szervezett ren­dez­vény­sorozat keretében február 7–14. között több mint kétszáz program várta az érdeklődőket.

Böcskei László püspök mutatta be a Házasság Hete nyitó szentmiséjét február 7-én Szegeden a Székesegyházban. A nagyváradi főpásztor a „kapcsolatok” lényegére utalt, amikor kijelentette: „Életünk alapvető viszonyítási pontját nem saját magunkban, hanem Jézus Krisztusban kell keresnünk. A kapcsolat annyit fog érni számunkra, mint amennyi időt szánunk rá. Ez igaz a házastársi szeretetre is, hiszen így tud az mindnyájuk számára éltető és az alapvető közösségnek, a családnak alapjául szolgálni.”

5:1 Szóval Szeress

A hét egyik újdonsága az „5:1 Szóval Szeress” elnevezésű kapcsolaterősítő tréning volt, ami egyfajta buzdítás arra, hogy a házastársak legalább ötször annyi pozitív tartalmú üzenetet küldjenek a házastársuk felé, mint negatívat: elismerést, dicséretet, megerősítést, bátorítást, sokkal inkább mint elmarasztalást, leszólást, korholást. Ez a hozzáállás az emberi kapcsolatok más területein is nagyon fontos. A pozitív magatartás modellje John Gottmanntól, a Washingtoni Egyetem professzorától származik, aki feleségével évtizedek óta tevékenykedik párterapeutaként. A kutatók – látva a széthulló családokat – arra kerestek választ, hogy létezik-e olyan minta, olyan magatartásforma, amelyet követve a párok házassága tartósnak bizonyulhat. Kutatásaik azt bizonyították, hogy pozitív szavak használatával kifejezhető a kapcsolat alappilléreinek tekinthető szeretet és tisztelet. Gottman szerint a boldogság kulcsa elsődlegesen az, hogy egymáshoz illő személyiségek találkozzanak össze. De ezen túl döntő jelentősége van annak, ahogyan a felek egymásra tekintenek és egymáshoz szólnak: azaz fontos, hogy azt figyeljék ami szerethető és „csodálatra méltó” a társukban. Ellenkező esetben, ha folytonosan a negatívumokat látják meg, az szinte bizonyosan a házasság végéhez vezet. Sok száz működőképes és zátonyra futott kapcsolatot vizsgálva biztosak abban, hogy a jól működők esetében nem játszhatnak szerepet lekicsinylő, leminősítő, megalázó szavak és gesztusok. Szintén gyengíti a kapcsolatot, ha a felmerülő nehézségeket elodázzák a felek és nem nyitottak az őszinte, szeretetteljes beszélgetésekre. Ezért fontos, hogy a felek elmondják egymásnak személyes igényeiket, de ezt semmiképpen se tegyék azt a másik degradálásával. Ha a tisztelettel szemben a megvetés uralkodik el, az megássa a házasság sírját. A párok kommunikációjának vizsgálatából arra a felismerésre jutottak, hogy a kapcsolat tartósságának egyik záloga, hogy legalább ötször annyi pozitív gesztust küldjenek egymásnak a felek, mint negatív tartalmút. Amennyiben így járnak el, akkor a párkapcsolat stabilitását sem belső sem külső tényezők nem képesek megingatni (munkahelyi leterheltség, stressz, rossz kapcsolat a szülőkkel stb.).

Technikai vívmányok a bölcsôtôl a sírig

Az Egyházmegyei CsaládKözPont meghívására Aczél Petra, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének tanára arról tartott előadást, hogyan gyakorol hatást a média napjainkban a párkapcsolatokra, a családok életére. Az előadó olyan aggasztó jelenségekről számolt be, melyek „nemcsak” direkt módon ártanak a kapcsolatoknak, de az embert emberségében is sértik és a közösségeket összetartó alapvető értékeket támadják.

Ma már nemcsak az ember használja a médiát, de a média is az embert. Az úgynevezett „okos” eszközök (telefon, TV, óra, robotok stb.) segítségével az ember tevékenységét, de az emberi test működésének számos jelét is meg lehet figyelni, róla adatokat rögzíteni és elemezni. Eközben drámai módon csökken a személyesség, az emberi érintkezések száma, és minőségileg egészen átlényegülnek.

Az előadó tapasztalatai szerint mára általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a közös étkezések során a család tagjai egyenként más és más technikai eszközre bámulva kortyolgatják kávéjukat, majszolják szendvicsüket. Már a televízió elterjedése magával hozta, hogy a családtagok már nem egymás társaságáért gyűltek össze, hanem azért, hogy a tévét nézzék, de az legalább egyirányú odafigyelés volt. Ma már ez is széttöredezőben van.

Mindeközben a képrögzítés egyik legnépszerűbb műfaja a szelfi – a magunkról készített, és mindenfelé megosztott fotó – lett. A nálunk levő különböző, képrögzítésre is alkalmazható mobileszközök révén olyan mennyiségben készítünk felvételeket, amelyeket már vissza sem tudunk nézni. A régi filmes fényképezőgépekkel 36 fotó készülhetett egy filmtekercsre, és drága volt a képrögzítés meg az előhívatás technológiája is. Ma 6000 felvétel készül egy esküvő alkalmával digitálisan, ami áttekinthetetlen mennyiség.

Információ-megosztásaink tekintetében hasonló a szétaprózodottság, ami a tudás leértékelődését is eredményezi. Egy férfi egy percben rögzített egy jelenetet amelyben az egyik kisgyermeke megharapta a másiknak az ujját. A filmecskét az internetre feltöltve 850 millióan tekintették meg a videómegosztókon. Egy kedves, de apró családi történet, ami a szeretteinknek fontos, így hát egy kontinensnyi ember élménye lehet. Ám az is előfordul, hogy a világhálón gyanútlanul közzétett gyermekfotókat mások minden engedély nélkül saját reklámcéljaikra használják fel.

A bölcsőtől a sírig elkísérhetnek minket ezek a „vívmányok”, melyek révén lépten-nyomon kiszolgáltatottságunkat és áruvá válásunkat élhetjük meg. Olyan tendenciákról van szó, melyek jelentős társadalmi rétegeket érinthetnek, a folyamatok kimenetele azonban megjósolhatatlan. Védekezésül annyit tehetünk, hogy lehetőség szerint kikapcsoljuk ezeket az eszközöket, és keressük a személyes találkozásokat.

A boldogság nem jön csak úgy magától

A Hegedűs házaspár 36 éve él boldog párkapcsolatban. Idén őket kérték fel a Házasság Hete programsorozat arcainak, melyet örömmel vállaltak el. Az említett kezdeményezésről, házas életük és a zene viszonyáról, megélt tapasztalataikról beszéltek nekünk.

A Házasság Hete sorozat alkalmával szerettük volna megosztani az emberekkel, hogy érdemes végig járni a házasság olykor döcögős, rögös útját, melyen haladva, leküzdve a buktatókat újra és újra megszületik a harmónia. A boldogság nem jön csak úgy magától. A boldogságért minden nap tenni kell. Őszintén kell beszélni a nehézségekről. Ezekre időt szánva eljuthatunk egy olyan szintre, ahol szeretetünk és elköteleződésünk még erősebbé válik.

A Házasság Hete mottója így szól: „A szeretet: szenvedély és döntés”. A szenvedély szóban bizony ott rejlik, a szenved ige is. Valóban: örömeinkért és boldogságunkért esetenként meg kell szenvednünk. A mi kapcsolatunk sem volt mindig felhőtlen. Amikor a „sötét felhők” eloszlanak, újra örülhetünk egymásnak. Örömünket kiteljesítik gyermekeink és erős hitünk. Házasságunk egy olyan bárka, ami biztonságot ad és ellenáll a viharoknak. Gyakorló katolikusok lévén a hit gyümölcseként érezzük az isteni szeretetet, melyet megosztunk egymás és gye­re­keink között. Szokás mondani, hogy a jó házasságok az égben köttetnek, ugyanakkor manapság sokszor láthatjuk, hogy a házasulandók már jó előre bebiztosítva magukat vagyoni szerződést kötnek. A mi esetünkben ez elképzelhetetlen volt. A kölcsönös bizalom és a hitünk mindig is olyan erős kapocs volt, mely biztonságot jelentett számunkra ahhoz, hogy a megkezdett közös utunkat együtt járjuk végig. A házasság szentsége számunkra Isten ajándéka.

Életünk három pilléren nyugszik. Az első Isten, akitől megkaptuk azt a csodálatos lehetőséget, hogy élhetünk. A második a boldog házasságunk, mely kiteljesedik három gyermekünkkel. Csak a harmadik a zene, ami furcsán hangozhat zongoraművészek szájából. Sokak szerint a boldog családi élet és a világkarrier összeegyeztethetetlenek. Mi erre rácáfoltunk. Ma már elmondhatjuk, hogy mindkettő beteljesedett.

Nézze meg ezt is:

Hét művészeti iskola tanárai és diákjai léptek a színpadra

Negyedik alkalommal rendezte meg a Gyulai Tankerületi Központ és az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola …