2024. március 28., csütörtök
FONTOS

Egy életközpontú politikáért

„A kommunizmus egyetlen nagy, halálos ellensége az igazság.” Ezt az axióma értékű meghatározást a közelmúltban Szegeden zajlott Gulág-konferencián hallhatta a közönség az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárától. Dr. Rétvári Bence szokása szerint egyértelműen fogalmazott. Nem konfliktuskereső ember, mondják az őt jól ismerők, de megszólalásaiból kiderül: bátran, határozott keménységgel „áll bele” a politikai vitákba. Karakteres véleményét mindig kimondja, még ha fáj is az ellenoldalnak…

➜ Milyen szellemi „pakkal” indították útjára szülei? Mi az a hozott érték- és életeszmény, amit követ?

➜ A sok közül két dolgot emelnék ki: az egyik a töretlen szorgalom, a kitartó munka; a másik a múlt tisztelete, a nemzeti história ismerete. A történelmi érdeklődés fontos, csak úgy tudjuk tervezni a jövőt, ha ismerjük a múltat.

➜ Ahogy korábban nyilatkozta, a piarista gimnáziumban a tudás mellett a közösségi élményt kapta, erre alapozva jött az egyetemen a klasszikus szakmai és műveltségi építkezés. És mindkét szellemi műhely a nemzeti-keresztény elköteleződést erősítette meg.

➜ Igen, hisz’ az egyházi oktató-nevelő intézmények mindegyike hivatást teljesít. Az elmúlt hat évben jócskán gyarapodott, majdnem megkétszereződött az egyházi iskolák száma. Ez Magyarország lelki megújulása szempontjából óriási lehetőség. Felmérhetetlen hatású az a többlet, amit ezekben az iskolákban az ismeretek mellett kaphatnak a fiatalok. Az órák után, a hétvégén vagy az iskolai szünetekben is figyelnek rájuk, programokat szerveznek számukra, így a fiatalok állandó szellemi és fizikai aktivitásban élhetik a diákéveiket. A szerzetesek az energiáik egészét nekik szentelik, és ez az oktatás, a nevelés hatékonyságában fényesen megmutatkozik.

➜ Az ilyen életminták vezették önt a közösségszolgálat felé?

➜ Több dolog épült egymásra: a cserkészetből következett az egyházi ifjúsági mozgalomban való önkéntes munka, erre az alapra jött az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségben való tevékenykedés, ahonnét egyenes út vezetett az MKDSZ, majd a KDNP felé. Tehát lépésről lépésre, a plébániai- és bibliai közösségektől a cserkészeten át a politikai közösségig.

➜ Egyfajta kötelességmodellt is ad egy ilyen út végigjárása. Miként alakították az ön világképét a közbülső állomások, a kisközösségek?

➜ A cserkészetben zajló munkát a modern pedagógia úgy nevezi, hogy kortárs nevelés. Ez az életkorban egymáshoz közelieknél működő példamutatásra alapul. A fiatalabbak a kicsit idősebbektől kapják a mintát, legyen szó tanulásról, sportról, okos szabadidő-eltöltésről, párkeresésről. És aki ma még a „követők” közé tartozik, holnap már neki kell vezetni a nála kisebbeket. Ez igazi jellemnevelő próba. Azt is megtanulja a kisközösségekben az ember, hogy kellenek koordinátorok, vezetők – a fontos tulajdonsággal: az alázattal, az első az egyenlők között elv szerint. Az egyházi iskolákban többek közt ezt az alázatmintát is kapja a diák.

➜ A liberálisok rendre támadásokat intéznek épp ezen alapértékek ellen, a közelmúltban ismét követelték, hogy töröljék el a hit- vagy erkölcstanoktatást.

➜ Érdemi érvet nem tudnak felhozni, csak azt a kirakat indokot, hogy ezzel lehet csökkenteni a diákok óraterhelését. A szülők döntő többsége ugyanakkor örül, hogy a gyermeke pozitív erkölcsi példákkal gazdagodhat. Őszinte eszmecserét folytathatnak a tanárral a diákok, ez lebontja a falakat, feloldja azokat a gátlásokat, amelyek sokakban megvannak, mert másutt nem divat erkölcsi kérdésekről beszélni. A gondolkodó, cselekvő emberré válás szempontjából nagyon fontos a hittan- vagy erkölcstanoktatás, hiszen a stabil világkép kialakításához elengedhetetlen értékvilágot mutatnak fel. A szaktárgyi tudás mellett a morális és hitbéli ismeretanyag által lesz teljes a személyiség. Az iskola nem követel senkitől egy adott világnézettel, vallással való azonosulást, hanem értékmintákat ad, és végső soron a fiatal választásán múlik, hogy felnőttként mely értékeket követi.

➜ Baloldalról azzal támadják a kormányt, hogy az oktatásügy nem kap elegendő pénzt a nemzeti össztermék arányában – de hazánk e tekintetben épp most kapott az uniótól elismerést. Tán ez sem elég meggyőző?

➜ Az ellenzék csak arról szeret beszélni, ami neki kedvező, ám szerencsére a matematika szabályai nemzetköziek, a számok egyértelműek. Az uniós elismerés annak szól, hogy az utóbbi években jelentős plusz forrást fordítottunk az oktatásra. A brüsszeli matematikában is megjelenik, hogy míg pár éve amennyivel elmaradt Magyarország az uniós átlagtól, most épp annyival haladja azt meg. Ez nemzetközi összehasonlításban is számottevő, és ennek eredményeként az uniós sorrendben a második csoportból az elsőbe kerültünk.

➜ Ezévi eredmény, hogy a rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetését kiterjesztették a kisebb iskolai szünetekre is. Az ellenzék vajon felfigyelt-e erre?

➜ Mily különös, hogy épp azok a leghangosabb bírálók, akik ezt nem adták meg a gyerekeknek. Míg ők 29 milliárd forintot fordítottak a rászorulók ingyenes étkeztetésére, addig mi két és félszer ennyit, 72 milliárdot biztosítunk e célra. Jellemző, hogy azok beszélnek fennhangon a szegénységről, akik úgy szerveztek éhségmenetet, hogy az a Simon Gábor haladt az élen, akinek a zsebében több százmillió forintos bankszámlakivonat lapult. Azt hiszem, ez mutatja a bírálataik „hitelességét”. Mi szívügyünknek tekintjük, hogy azok a gyerekek is megkapják, ami a fejlődésükhöz szükséges, akiknek a szüleik nem képesek ezt megadni. Most már nemcsak év közben és a nyári vakáció idején, hanem az őszi, téli, tavaszi szünetben is gondoskodunk az étkeztetésükről.

➜ Egy minapi beszédében hallhattunk öntől egy megdöbbentő, valósággal ledermesztő adatot: azt, hogy minden ötödik percben egy keresztény ember a hite áldozata lesz. Milyen lehetőséget lát a keresztényüldözés elleni küzdelemben?

➜ Már 2011-ben, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöke volt, akkor is a három fő elnökségi téma közé emeltük ezt a kérdést. Miniszterelnök úr az európai parlamentben mindenkit közös cselekvésre szólított. Látnivaló azonban, hogy ez a tragikus folyamat nem mérséklődött, hanem erősödött az elmúlt öt évben. Ma nagyobb a keresztényüldözés, mint Néró császársága idején, de eddig mindenki lesütötte a szemét, amikor erről volt szó. Ismét és ismét fel kell hívnunk a nyugat figyelmét arra, hogy a földkerekségen a vallása miatt üldözött öt emberből négy keresztény. Ez ma a világ egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája. A kereszténységnél sokkal kisebb csoportok sokkal kisebb sérelmei miatt rengeteg határozat született, számos civil kampányt indítottak, csak éppen azokról alig esik szó, akik a legnagyobb üldöztetést elszenvedik. A feladat egyrészt a figyelemfelhívás, másrészt a humanitárius segítségnyújtás ott, helyben azoknak, akik kétezer éves közösség tagjaként gyakorolhatták vallásukat, s ezt az ősi jogukat vették el tőlük.

➜ A segítség egy követendő példája: a Szeged-Csanádi Egyházmegye ez évben a közel-keleti keresztények számára adománygyűjtést szervezett, ami megindítóan eredményes volt. Államtitkár úr hogyan értékeli egyházmegyénk ilyen irányú, valamint oktatási és gyermekvédelmi tevékenységét?

➜            Nagyon belevaló szemléletet tapasztalok az egyházmegyében. Egyszerre teljesítik a missziót, az ősi parancsot, hogy menjetek, küldetésetek van, és ezt meg is lépik a gyakorlatban, vállalva az intézmények fenntartását, a legkorszerűbb módszerek bevezetését – az ország hasznára, az egyház hagyományrendje szerint.

➜ Egy friss adat, amelyben az önök családpolitikája vissza­igazolódik: ma jelentősen, 23 százalékkal kevesebb a terhességmegszakítás, mint korábban. Ez örömteli hír, különösképp advent idején…

➜ Ez az, aminek világnézettől vagy vallástól függetlenül mindenki örülhet. A családbarát intézkedések, mint az otthonteremtési kedvezmények vagy a családi adózás bevezetése, az örökbefogadási szabályok egyszerűsítése, a szemléletformáló kampányok hatása megmutatkozik. Életvédő, életközpontú politikát visz ez a kormány, és ezen az úton szeretnénk továbbhaladni.

Nézze meg ezt is:

Gyulán rendezték a Nemzetiségi Sporthétvégét

  Péntek délután a városi tornacsarnokban vette kezdetét a Nemzetiségi Sporthétvége Gyulán. A román nemzetiségi …