Gyulatelevízió
Istenért, emberért, szabadságért
„Állok Istenért, egyházért, hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám nemzetem szolgálata” – fogalmazta meg közéleti hitvallásának alapelvét Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás. A főpásztort a hatvan évvel ezelőtti magyar forradalom és szabadságharc napjaiban, 1956. október 30-án az esti órákban szabadították ki házi őrizetéből és másnap reggel érkezett meg a budapesti Úri utcai prímási palotába, hogy nyolcesztendőnyi fogság után átvegye a magyar katolikus egyház vezetését. Erre az eseményre emlékezve rendezett konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpont október végén.
Az antikommunista XII. Piusz pápa melletti elkötelezettségéről és rendíthetetlen konzervativizmusáról közismert Mindszenty Józsefet (1892–1975) 1948 karácsonyán tartoztatták le a kommunista diktatúra szervei, hogy aztán koncepciós eljárásban, koholt vádak alapján három hónappal később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéljék. A bíborost a börtönélet és a – vizsgálati időszakra jellemző – brutális bánásmód olyannyira megviselte, hogy legyengült teste alig nyomott többet negyven kilogrammnál. Emiatt engedélyezték számára a házi őrizetet 1955-ben, s előbb a Baranya megyei Püspökszentlászlón, majd a Nógrád megyei Felsőpetényben tartották fogva – mindvégig szigorú, fegyveres állambiztonsági őrség mellett.
Mindössze öt napig tevékenykedhetett szabadon 1956-ban, hiszen a forradalmat leverő november 4-i szovjet intervenció napján az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kért menedéket, amelynek Szabadság téri épületének aztán mintegy tizenöt évig volt a „foglya”. 1971-ben hagyhatta el az országot, s élete utolsó időszakában az emigráns és a világban szétszóródott magyarok lelkipásztori ellátásának ügyét szolgálta példás lelkiismeretességgel.
Az Istenért, emberért, szabadságért! Közelítések Mindszenty József bíboros pályaképéhez címmel a hódmezővásárhelyi Emlékpontban megrendezett tudományos ülést Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára – egyben a Szegedi-Csanádi Egyházmegye fönntartásában működő Gál Ferenc Főiskola főiskolai tanára – nyitotta meg, aki elmondta, hogy Mindszenty József mindig saját hite és a nemzet érdeke szerint foglalt állást, legyen szó a tanácsköztársaság, a nyilasok vagy a kommunisták megítéléséről. Nemet mondott mind a szélsőjobb-, mind a baloldalhoz kötődő erőszakos rendszerekre, tevékenysége világítótorony volt a huszadik század sötét éveiben. A helyettes államtitkár hozzátette: Mindszenty tevékenységének kutatása fontos feladat, amelyhez magas színvonalon járul hozzá az Emlékpontban megrendezett tudományos konferencia is.
A rendezvényen előadást tartott Balogh Margit címzetes egyetemi docens, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (akinek tavaly mintegy ezerhatszáz oldalnyi terjedelmű kétkötetes monográfiája jelent meg Mindszenty József tevékenységéről), Szerencsés Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, valamint Janek István, Sz. Nagy Gábor és Gulyás Martin történészek.
