Gyulatelevízió
Ahhoz, hogy a gyerekek szívében tartsuk Istent, minél több egyházi iskolára van szükség – fogalmazott Soltész Miklós államtitkár a Karolina-iskolában. Idén 145 éve, hogy az egykori leányiskola és tanítóképző megalakult, s 25 éve annak, hogy újraindulhatott a ma is iskolaként és óvodaként működő intézmény.
Mintegy 850 gyermeket tanítanak, nevelnek az Iskolanővérek Szegeden a Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégiumban. Az iskolának – sok más egyházi intézménnyel együtt – nehéz múltja volt. 1872-es alapítását követően 1948-ban bezáratták, s csak 44 évvel később folytathattak újra oktató-nevelő munkát. Az épületben működött addig óvóképző és varróiskola is, de 25 éve a ma is ismert alapfokú művészeti iskola és kollégium működik a Szentháromság utcában.
Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte az ünneplő közönséget:
– Az elmúlt 25 évből előkerül az a küzdelem, amit az iskolanővérek a kommunista időkben folytattak azért, hogy egyáltalán iskolák lehessenek. Az idősebb diákoknak mondom, hogy nem volt természetes a azokban az időkben, hogy egyházi iskolánk legyen, hiszen csak nyolc katolikus iskolát engedélyeztek. Az sem volt természetes, hogy csak úgy valaki újra elindíthasson egy iskolát (…) ma több mint 500 településen több mint 120 ezer gyerek járhat katolikus iskolába. Órási változás ez a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
Az államtitkár hozzátette, ahhoz, hogy a gyerekek szívében tartsák Istent, minél több egyházi iskolára van szükség. Szerinte itt tanulják meg a diákok, hogy mit jelent családhoz, hazához és közösséghez tartozni. – Érdemes odafigyelni minden gyermekre, lelkileg is – intézte szavait a pedagógusokhoz.
Lobmayer M. Judit nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek magyarországi tartományfőnöknője rendkívüli feladatot kapott, ő nyitotta meg ugyanis a karolinás kisdiákok irgalmasság kapuját. A gyerekek mind elképzelhették kedvenc helyüket az intézményben, lehetett az a játszótér vagy a tornaterem, a lényeg az volt, hogy olyan helyet válasszanak maguknak, ahol kapcsolatba tudnak kerülni Istennel. – Ha év közben áthaladtok rajta, jusson eszetekbe, hogy ide tartoztok, itt vagytok otthon – kérte őket.
