Gyulatelevízió
A középkor tudós humanistája
A történészek szerint 400 éve, 1617. február 27-én hunyt el Verancsics Faustus, a középkori jeles tudós humanista, aki 10 évig (egyes kutatók szerint 4 évig) a középkori Csanádi Egyházmegye püspöke volt. Annak ellenére, hogy korát megelőző tudós és feltaláló volt, kevesen ismerik személyét és tevékenységét. De valójában ki is volt Verancsics Faustus?
Neves dalmát család sarjaként valószínűleg 1551-ben (mások szerint 1540-ben) született Sibenikben. Neveltetésében meghatározó volt nagybátyjának, Verancsics Antalnak, aki esztergomi érsek volt. Így Faustus az érsekség akkori székhelyén, Pozsonyban tanult, majd Padovában, a kor híres egyetemén. Megírta nagybátyja életrajzát. 1579-ben a veszprémi püspökség birtokainak kormányzója és egyben veszprémi várkapitány, később II. Rudolf császár titkára lett. A prágai királyi udvarban élte meg a reformáció elterjedése ellen kialakult ellenreformációt, és itt tanulmányozhatta a természettudományok és a technika eredményeit. 1594-ben Velencében az egyházi rendbe lépett. Pár év múlva már egyházmegyénk püspökévé nevezték ki, de valószínűleg sohasem járt Csanádon, az egyházmegye ősi székhelyén, mert az akkor már török uralom alatt állt. Ám a jogfolytonosság miatt a török hódoltság ideje, közel 150 év alatt is a Szentszék mindig nevezett ki csanádi püspököket. Ám Verancsics Faustus mégis valamilyen kapcsolatban volt egyházmegyénkkel, mert egy fennmaradt okmány szerint tájékoztatta V. Pál pápát a katolicizmus hazai helyzetéről és esetleges megújításának lehetőségeiről.
Életének legjelentősebb tevékenysége a tudományos kutatásokban, felfedezésekben és kísérletekben valósult meg. Machinae Novae című könyvében ezeket részletesen leírta és illusztrálta is. A következő évszázadokban műszaki felfedezéseit a híres reneszánsz festő és polihisztor, Leonardo da Vinci tevékenységével hozták párhuzamba. Ebben a könyvében írta le – többek között – a szélturbina szerkezetének és működésének elvét, különféle szállítóeszközöket, hidakat, különféle daráló készülékeket fűrész és kotrógépeket. Bemutatott különféle hadi gépezeteket és az ejtőernyő ősét is. Ugyanakkor jelentősek voltak a horvát–magyar történettudományi kutatásai és írásai is.
Verancsics Faustust, mint a közép-európai humanizmus egyik tudós polihisztorát tartja számon a tudománytörténet, és mint neves főpapot az egyháztörténet.
Bár életének és tevékenységének nagy része a középkori Magyarországhoz kapcsolódik, a Velencei Köztársaság területén, talán pontosan Velencében hunyt el 400 éve, 1617. február 27-én.
