Gyulatelevízió
Érzelmeink helyes szemlélete
Április 22-én a szegedi székesegyházban rendezték meg az isteni irgalmasság nyolcadik országos konferenciáját. Előadást tartott Kiss-Rigó László püspök, Katona István nyugalmazott egri segédpüspök és Gregorz Blizniak, az irgalmasság misszionáriusa.
Kiss-Rigó László püspök nyitó előadásában arról beszélt, mennyire fontos, hogy az egyház és az egyháziak a feltétel nélkül szerető, megbocsátó, irgalmas Isten képét közvetítsék a világ számára. „Mert noha ez kezdettől fogva fontos volt, sokszor, sokáig megfeledkeztünk róla, és bürokratikus, jogi, hideg, értelmi megközelítésnek adta át a helyét. Emiatt aztán arra volt szükség, hogy időről időre akadjanak olyanok, mint Alacoque Szent Margit vagy Szent Faustina Kowalska, akik az érzelmek, az érzelmi megközelítés fontosságára, jogosságára hívták fel a figyelmet.” A püspök szerint ma különösen is fontos erről beszélni, mert úgy tűnik, az emberek többségének nehézségei vannak az érzelmeivel: mindannyiunknak meg kell tanulnunk őket helyesen kezelni. Az egyház egyszerre szeretetközösség és szervezet, jogi intézmény: nincs ellentmondás, de egyik oldalról sem szabad megfeledkezni.
A főpásztor jellemző evangéliumi történetek – az elveszett drachma és bárány, a tékozló fiú, a házasságtörő asszony megmenekülése, Péternek és Jézusnak a feltámadás utáni találkozása – felidézésével taglalta, mit jelent Isten irgalma, milyen választ ad az ember bűnösségére. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „amikor napjainkban arról van szó, kell-e a menekülteket segíteni, egy vallásos embernek szükségtelen erről a politikusokat kérdeznie, mert minden időben érvényes a krisztusi szeretetparancs, irgalomra való felszólítás. De ez nem változtat azon, hogy a mi közösségünk, hitünk és értékeink is védelemre szorulnak. Fontos, hogy sose sugalljuk, amikor az irgalom szükségességéről beszélünk, hogy nincs bűn. Az irgalomra éppen a bűnös ember szorul rá, aki nem azonos a bűnével. Így van ez az elváltak, különváltak, újraházasodottak ügyében is. A helyzetek objektívek, de emberek az alanyaik, akik talán nem is – vagy nem csak ők egyedül – felelősek a helyzetért, amelybe kerültek.”
Katona István nyugalmazott egri segédpüspök először az irgalmasság világkongresszusainak és magyar konferenciáinak történetét idézte fel, majd Máriáról, a megtestesült irgalom, Jézus anyjáról beszélt. Az előadó arra törekedett, hogy minél közelebb hozza a hallgatósághoz Máriát, mint a hétköznapok emberét, aki isteni titkok tudójaként, a kegyelem különleges alanyaként is egy volt közülünk.
Az utolsó előadást Gregorz Blizniak, az irgalmasság misszionáriusa mondta. Faustina Kowalskáról, az irgalmas Jézus-képről, az isteni irgalmasság általa hangsúlyozott üzenetéről, az Isten iránti feltétel nélküli hitről és bizalom útjáról beszélt. Aztán kitért arra, hogy Kiss-Rigó László püspök hívására jött Szegedre, a Faustina által szándékolt férfi szerzetesrend itteni megalapítása céljából, ezért társaival együtt most magyarul tanul.
