Gyulatelevízió
Az alábbiakban négy, egyházmegyénk közösségei által szervezett zarándoklatról, illetve keresztútról számolunk be. A különböző események résztvevőit összeköti a testet és lelket erősítő utazás, az úti célra történő megérkezés és az összekovácsolódó társaság közös élménye.
Nagyböjti zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra
A szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség fiataljai nagyböjti zarándoklaton vettek részt április 1-jén és 2-án Köllő Sándor egyetemi lelkész és Jyothi Jampana szálvátor nővér vezetésével. A zarándoklat Hollókőről indult nemzeti kegyhelyünkre, Mátraverebély-Szentkútra. A zarándokok a hollókői templomban röviden megismerkedtek a Világörökség részét képező településsel, majd helyi szokás szerint előimádkozó vezetésével közösen elimádkozták az Úrangyala imádságot.
A Szentkútig megtett 14 kilométer az imádság, az elmélkedés és a közösségépítés jegyében telt. Megérkezve a kegyhelyre a fiatalok bekapcsolódtak a szentmisébe, majd a nap, első szombat lévén a gyertyás körmenettel zárult. Másnap a fiatalok meglátogatták a remete barlangokat. A zarándoklat a szabadtéren bemutatott ünnepi szentmisével zárult. A résztvevők – miután megtapasztalták a zarándoklat nehézségeit és örömeit – kifejezték igényüket több hasonló alkalom szervezésére. Hiszen aki zarándokol, célra talál és jó úton van.
Kerékpáros keresztút Tápéra
Pillanatnyi esőcsöndben, de viharos szélben, embert próbáló időjárásban került sor a Gál Ferenc Főiskola szeged-tápéi kerékpáros keresztútjára. A főiskola Egészségnevelési és Sport Intézete szervezésében április 6-án délután a szegedi Dóm téri épületétől indult közel húsz résztvevővel a kerékpáros csapat, hogy a töltésen végigkerekezve érjék el a tápéi Szent Mihály-templomot. A tápéi templomhoz érkezve Thékes István adjunktus szavalta el Juhász Gyula Tápai Krisztus című versét, ezzel is emlékezve a költő halálának éppen aznapi nyolcvanadik évfordulójára, és arra is, hogy Juhász Gyula rendszeresen megfordult a Szent Mihály-templomban.
A résztvevők alaposabban is megismerhették a középkori eredetű templomot. Az új, katedrális jellegű mai épület három korszakot foglal magában: a gótika, a barokk és az eklektika jegyeit. A főiskolás csapat megtekintette a 2016-ban restaurált freskókat és az oltár mellett elhelyezett 350 kilós harangot, valamint megcsodálta Nepomuki Szent János szobrát, továbbá a szenteket, valamint a Boldog Salkaházi Sárát ábrázoló, felújított üvegablakokat.
A templomban Kovács Zoltán és Polyák Balázs papnövendékek vezetésével keresztutat jártak a főiskolások. A tápéi látogatás után a megújuló hideg széllel is dacolva lendületesen tekertek vissza a hallgatók a főiskola szegedi épületéhez. A váratlan erőpróbát is jelentő kerékpáros zarándoklat, a tápéi templom megismerése és az ottani keresztút, valamint a népi vallásosság szellemi örökségének felidézése minden résztvevőnek a húsvétra készülés testi, lelki és szellemi erősítését, a közös élmények sokáig megmaradó közös emlékét hozta.
A nagyböjti időszak is egy testi próbával indult a kitartás megalapozására, amikor lépcsőfutóversenyt rendeztek a Gál Ferenc Főiskola Dóm téri központi épületben. A továbbiakban nagyböjti elmélkedések és a most ismertetett kerékpáros keresztút, majd pedig a szegedi városi keresztút következtek, az ünnepek után pedig sor kerül a hallgatók húsvéti alkotóművészeti pályázatának eredményhirdetésére.
Társnak lenni Jézus szenvedésében – városi keresztút Szegeden
Az idei városi keresztút az újszegedi Szent-Erzsébet templomból indult, s Szeged 14 pontján megállva Krisztus keresztútjáról, haláláról és sírba tételéről elmélkedtek a Szeretethimnusz mondatainak segítségével. „A keresztények iránytűje a keresztre feszített Krisztus követése, nem pedig egy meg nem testesült istené, hanem egy hús-vér Istené, aki magán viseli testvéreink sebeit” – Ferenc pápa ezen gondolatával invitálta a híveket a Szegedi Katolikus Lelkészség a keresztútra. Köllő Sándor egyetemi lelkész elmondta, régóta hagyomány, hogy a virágvasárnap előtti pénteken városi keresztútra hívnak Szegeden, és nincs lekötve, hogy honnan indul és hol is zárul, hiszen a cél, hogy bejárják a várost. Tavaly Alsóvároson kezdtek, más alkalommal a dómtól vagy épp Felsővárosról, idén pedig Újszegeden. A Szegedi Egyetemi Lelkészség keresztútján zömében fiatalok vesznek részt a szegedi plébániák hívei mellett, de a környező településekről is szoktak érkezni. Ezúttal is minden állomást más és más közösség végzett, és fiatalokat kértek fel erre zömében.
– Úgy látom, az egyházban újból virágzik a keresztút, amelynek többféle hagyománya létezik. Mivel a Szentföldön, Jeruzsálemben nem tud ezen mindenki részt venni, kialakult, hogy a templomokban kezdték el imádkozni, s így végigjárni ezt az utat, és több településen – például Szegeden – a várost járva élik végig az eseményeket lélekben a hívek – fogalmazott a lelkész. Mint mondta, ilyenkor húsvét előtt mindenki próbál egy kicsit befele fordulni, figyelni magára, és felkészülni az ünnepre akár hitében, akár életében megújulni.
Szent László útján – egyházmegyei zarándoklat Nagyváradra
A Szeged-Csanádi Egyházmegye plébániáiról negyven zarándok érkezett Nagyváradra 2017. április 21-én. Olyan plébániai civil munkatársak töltöttek együtt két napot, akik az egyházat szolgáló munkájuk elismeréseképpen plébánosuk ajánlására kaptak meghívást a Pasztorális Helynökségtől. A program az imádságos lelkület mellett jó lehetőséget teremtett a különböző plébániákról érkezett résztvevőknek az ismerkedésre, tapasztalataik, gondolataik megosztására. Péntek este Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke a püspöki palota dísztermében oklevéllel és Szent László-emlékérem átadásával köszönte meg az egyházmegye jelenlévő civil munkatársainak állhatatos egyházépítő munkájukat.
A Nagyváradi Egyházmegyei Múzeum vezetőjének, Lakatos Attilának tudományos érdekességekben gazdag, lebilincselő idegenvezetése során ismerkedhettek meg a zarándokok Nagyvárad egyházi és kulturális kincseivel, valamint Szent László szellemi és történelmi hagyatékával.
