Lőkösházi Golgota
Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel 2017. április 17-én, húsvéthétfőn délután a lőkösházi Művelődési Ház színházterme. A településen élő Corvus-Kora Róbert képzőművész, kőfaragó vállalkozó sorrendben a hetedik, a Golgota – Krisztus kereszthalála című festményének ünnepélyes átadására került sor.
A képzőművész sok évvel korábban határozta el, hogy tíz nagyméretű pannón örökíti meg hazánk és az emberiség történelmének kimagasló eseményeit, eseménysorozatát, a kultúra és művelődéstörténet meghatározó epizódjait.
Így született meg 1996-ban a Honfoglaló magyarok, 2000-ben István megkoronázása, 2011-ben a Holokauszt, majd a görög és római kultúra tabló-
képének megfestése. Tervei szerint 2020-ra hasonlóan nagyméretű panorámaképen idézi fel a trianoni tragédiát annak centenáriumán, majd Atilla hun király legendáját is.
Corvus-Kora Róbert nagy művészi alázattal kezd minden képének megfestéséhez, amely párosul rendkívüli szorgalmával. A megfestendő témát alaposan körbejárja: a fellelhető és rendelkezésére álló összes írásos forrást elolvassa, pontos történelmi ismeretekre tesz szert, a kor viselet- és viselkedéskultúrájának, embertípusai-
nak teljes megismerésére törekszik, felkutatja a korban használatos tárgyakat; régészeti, művészettörténeti hitelességet akar nyújtani. Felkeresi azokat az országokat, tájakat, múzeumokat, ahol a képen szereplő történések lejátszódtak, vagy tárgyi emlékeik fennmaradtak. Így a mostani kép megfestése előtt járt a Szentföldön is.
A húsvéthétfői képavatón az alkotó elmondta, hogy a Golgota megfestéséhez az első inspirációt Várkonyi Jánostól, a Békéscsabán élő neves festőművésztől kapta. Mielőtt a munkához hozzáfogott volna, naponta imádságos lelkülettel lapozta fel a Bibliát, különösképpen János és Lukács evangéliumát, ahol a legteljesebb „panorámát” kaphatjuk Jézus földi életének utolsó napjairól, szenvedéséről, elítéltetéséről és keresztre feszítéséről. Eközben gyakorta konzultált Bajnai István battonyai kanonok-plébánossal, akihez évtizedes ismeretség és barátság fűzi. Tőle kapta azokat az egyháztörténeti/teológiai és esztétikai/művészettörténeti szakmai tanácsokat, amelyek hitelessé teszik alkotását.
A bibliai olvasmányok és azok átelmélkedése közben rengeteg tanulmányt, rajzot készített. Munkatársait, lőkösházi polgárokat kért fel, hogy a megfelelő jelmezekben és díszletek között modellt álljanak neki. Megszámlálhatatlan fotót készített így munkája elkészítéséhez.
A festményavatón ünnepi beszédet Bajnai István kanonok-plébános mondott, aki kiemelte Jézus életének, az egész Krisztus-eseménynek, a megváltásnak emberi „arculatát”, azaz hogy a Megváltó Ember volt az emberek között. A szónok mögötti hatalmas kép ekkor még le volt takarva, azonban utalt rá, hogy a festő Krisztusa szinte „lelép” a keresztről. Idézte Zelk Zoltán vers-részletét, melyet a költő Szántó Piroska festőművésznek a Műcsarnokban egykor megrendezett, az útmenti feszületekről készített festménysorozatának kiállított műtárgyai láttán fogalmazott meg:
Az ő Krisztusai lelépnek a keresztről,
S ha mennyben, ha földön járnak,
talpuk alatt soha péntek,
talpuk alatt csak vasárnap.
Corvus-Kora Róbertnek a pannókon kívül számos alkotása látható különböző gyűjteményekben, kiállítóhelyeken: portrék, csendéletek, életképek, tájképek. A környék több településén köztéri emlékművei, szobrai is megtalálhatók. Kiemelkedik közülük az a vörös márványból faragott feszület, amely a lőkösházi templom előtt áll.