Betondizájnért kapott díjat a gyulai kastély

Vékony, két centiméteres, előre gyártott beton elemek fedik a falat, padlót és a lépcsőt az Almásy kastély látogatóközpont bejáratánál, a toronyban. Az egyszerű, mégis egyedi dizájn nem véletlen, a tervezők szándéka az volt, hogy az 1985-ben újraépített torony ne keltse azt a látszatot, hogy eredeti része a több száz éves épületegyüttesnek, ezért született meg ez a megoldás.

 

A tornyot  betonból építették, a kastély felújításakor pedig ehhez szabták a belső megjelenést is. Ez most egy érdekes elismerést ért, hiszen a közel 300 éves műemlék ezen részével a “Beton fesztiválon” kapott díjat. A Betonépítészet Tervezőknek kiírt kategóriában 2. helyezett lett Földes László munkája. A szakmai indoklás úgy fogalmaz: az épület berendezése nagyon színvonalas, minőségi és jól átgondolt a pályamű. Esztétikai értékei és a beton megjelenése is részletes.

A kastély 2016 márciusában nyílt meg újra a látogatók előtt, 2017 júniusában pedig már a százezredik látogatót fogadta.

A torony történetét a gyulakult.hu elevenítette fel:

Az 1801-es városi nagy tűzvészben a kastély is leégett. A kastély és a város újjáépítési terveinek elkészítésére a Wenckheim család idősebb Czigler Antal építészt hívta Gyulára, aki a rezidenciát nagyrészt az 1766-os állapotában kívánta megőrizni. A török toronnyal átellenben víztornyot emelt. A két torony homlokzati architektúrája a korai romantikus historizmus terméke, a gótikus jellegűvé átalakított tornyokon csúcsíves ablakok és csúcsíves pálcafonatos díszítés látható. Bő 150 évvel később, röviddel a kastély államosítását követően, 1950-ben a víztornyot lebontották. Az élet furcsa fintora, hogy a tornyot 1985-ben eredeti formájában újjáépítették, de már a korszak jellegzetes építőanyagával, betonelemekből. A toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére. Azt pedig a kedves látogatóra bízzuk, hogy megszámolja, hány lépcsőfok vezet a kilátóba.