2024. március 29., péntek
FONTOS

Mindszenty József és a Mária-év „Emberi méltóságot, szeretetet, igazságot!”

Mindszenty József

 

A magyarországi kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb egyházi áldozata volt Mindszenty József (1892–1975) bíboros, az utolsó magyar hercegprímás. 1948 karácsonyától 1956. október 30-ig
előbb börtönben, majd házi őrizetben volt.

Az ötvenhatos magyar forradalom néhány szabad napja után aztán az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Szabadság téri épületének volt a foglya mintegy tizenöt esztendeig.
Emigrációs éveiben pedig a nyugati magyarság lelki pásztori szolgálatát látta el. Mindszenty 1947 júniusában részt vett Kanadában az ottawai Mária-kongresszuson. Ekkor határozta el, hogy hazánkban is meg kellene rendezni a Boldogaszszony-évet. Ezt a magyar püspöki kar júliusi ülésén föl is vetette, majd a főpapok támogatásának megszerzése után 1947 augusztusában megrendezésre került az eseménysorozat nyitó szentmiséje Esztergomban, amelyen hatvanezer katolikus hívő vett részt.
Ezt követően az év folyamán többek között Szombathelyen, Máriaremetén, Egerben volt Mária-nap a bíboros részvételével, amelyeken hetvenötezer  és százezer közötti tömeg vett részt.
Az 1947–48-as Boldogasszony éve keretében a bíboros részvételével Csongrádon (1947. augusztus 15–17.) és Makón (1948. május 22–23.) is szerveztek nagyszabású spirituális eseményeket szabadtéri szentmisével, szervezett tömeges részvétellel.
Az előbbi helyszínen mintegy hetvenezer, az utóbbin közel nyolcvanötezer ember vett részt.
A csongrádi Mária-napok különlegessége, hogy azt még a Magyar Kommunista Párt is támogatta. Két héttel a – kommunista csalásról hírhedtté vált – kékcédulás választások előtt a kommunisták úgy látszik, számítottak a katolikusok szavazataira is. Aktivistáik ugyanis röplapokat osztogattak a sokezres tömegben. Egyik oldalán a Boldogasszony anyánk kezdetű népének kottája és szövege volt, másik oldalán pedig a következő mondat: „A Magyar Kommunista Párt szeretettel adja emlékül ezt az ősi magyar vallási éneket az 1947. augusztus 15–16–17-i Csongrádi Mária-napok résztvevőinek.”
A 1948. évi Mária-napok során tartott eseményeken például Sátoraljaújhelyen ötvenezren, Gyulán huszonötezren,
Márianosztrán tízezren, Törökszentmiklóson huszonkétezren vettek részt. Ekkor azonban, a fordulat – valójában az erőszakos kommunista hatalomátvétel – évében a hatalom emberei és a kommunista párt aktivistái már zaklatták a résztvevőket. Mindszenty emiatt 1948 májusában Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek a következőket írta: „A magyar püspöki kar által 1947-ben meghirdetett Boldogasszony Évének immár három vidéki ünnepségén párt- és hivatalos vonalon olyan erőszakosságok történtek, s olyan halmazatosan fordultak elő, hogy az állam alaptörvényekben és a békeszerződésben biztosított vallásszabadság legsúlyosabb sérelmeit jelentik.”
Az 1948. májusi makói Mária-napokra már minden módon igyekezték akadályozni a hívek eljutását – rendőrségi
igazoltatásokkal, a személyszállítók és a teherautósofőrök vegzálásával stb.

Tóth Péter, Ószentiván (a mai Tiszasziget) plébánosa a következőket jegyezte föl erről: „Bár minden oldalról
akadályozták az utazást, autóbuszainkat, teherautóinkat az utolsó percben lemondták, mégis sikerült nagy propagandával összehozni és Makóra kocsikon, vonaton és kerékpáron kb. 120 hívővel eljutni és az ünnepségen, a felejthetetlen szép körmeneten részt vennünk. Megható volt, amikor hajnali 3 órakor minden irányból kocsik, biciklik, jókedvű búcsús nép és együtt szervezett menetben indult a falu plébánosa vezetése alatt. – Van még katolikus öntudat a népben, csak fel kell ébreszteni a szunnyadó erőket!”

Mindszenty József 1948 novemberében – egy hónappal a letartóztatása előtt – így értékelte a Mária-évet: „A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos Mária-tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése. Soha olyan kérdés, amely merőben politikai, szóba nem került a Mária-napokon. Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és a Mária-tisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot, a szeretetet, az igazságot.”

 

Nézze meg ezt is:

Folytatódnak a fejlesztések a Németvárosi óvodában

  A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának 9,7 millió forintos támogatásával újabb energetikai …