2018. augusztus 20., hétfő
FONTOS

…a végén mindig ott vár Isten

Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv, igaz, a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát szabad akaratunk nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük.

Az emberi személy lényege nem csak az agyban van. A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Isten-kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a ’70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.

Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni: a megfeszített, majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk, vagy nem; ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen.

Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon – amibe a politika tudománya is beletartozik – keresztül uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányából a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög–római kultúrára, sőt a felvilágosodásra való hivatkozás is.

Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban – kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot. Ha idejönne egy marslakó, és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2018-at. Mondanánk, mert 2018 évvel vagyunk Krisztus után, és ehhez igazítjuk az időszámítást. Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás, és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap/voszkreszenyie szó feltámadást jelent. Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat: a kölni, a firenzei, a milánói és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot.

Kérdezné tovább a kultúrát: festészet, szobrászat – és mi mutatnánk Michel­angelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano és a mi Munkácsynk trilógiáját; mindegyik keresztény ihletésű mű. Aztán kérdezné: a fantasztikus tudományos ered­ményei­tek hogyan lettek, és mi idéznénk Einsteint: a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak; Max Planckot és Heisenberget: amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten; vagy Pascalt, de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak, mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: ha úgy élek, mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet.

Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek? És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna. Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet: és ez a kereszténység.

Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést; a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa. Ezzel szembemenve a kis Magyar­ország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben Istent meg meri említeni, a családot védi a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak.

Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéről, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékekben is. Tehát a súlyos szenvedélybeteg Nyugat, a fogyasztási mániájában kénytelen minket is, és akit lehet kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztanivalója. Ezzel az árral szembe fordult a népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, már az az elmúlt évszázad egyik legnagyobb sikere ’56-on kívül – folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez. Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket.

Istennek jó a humora. 1955. december 8-án szavazták meg egyhangúlag az EU-zászlót: a Szeplőtelen fogantatás napján, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban – a kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a napba öltözött asszony fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre.

Isten szerencsére nem fárad bele a megbocsátásba, sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe! Ne adjuk fel, ne fáradjunk el, és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni.

Nézze meg ezt is:

Sekrestyések lelkinapja

Első alkalommal hívta lelkinapra június 5-én a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége azokat, akik sekrestyei szolgálatot …