A szegedi dómban tartották Gyulay Endre nyugalmazott püspök vasmiséjét

„Isten kegyelme mindig velem volt”

1953-ban Hamvas Endre, a Csanádi egyházmegye püspöke szentelte pappá Gyulay Endrét, aki 65 évvel később ugyanazon a helyszínen, a szegedi dómban tartotta vasmiséjét.

A június 9-ei kora reggeli vihar okozta technikai problémák miatt puritán hangulatban, orgonaszó nélkül és csökkentett világítás mellett kezdődött el Gyulay Endre vasmiséje.

Kiss-Rigó László püspök az egyházmegye közössége nevében mondott köszönetet Gyulay Endre szolgálataiért. Hangsúlyozta, 65 év nemcsak egy ember életében, hanem történelmi távlatokat tekintve is jelentős időszak.

– Hat és fél évtized alatt ugyan sok minden megváltozott, de most is komoly kihívásokkal kell megküzdenie a papságnak – hangsúlyozta homí­liá­já­ban Kovács Péter gyulai plébános. Őt Gyulay Endre azért kérte fel szentbeszédre, mert ahogy fogalmazott, annak idején élete legnehezebb feladatát rá osztotta, ő pedig megoldotta azt. Kovács Péter felidézte Gyulay Endre papi pályájának kezdeti éveit, amikor a diktatúra idején megfigyelték nemcsak a papot, hanem azokat is, akik szóba mertek állni vele. – Amikor püspök atya Mezőhegyesre került, a megfigyelők árgus szemekkel nézték tevékenységét. Ha fölkeresett egy családot, a házigazda körülnézett, hogy nem jön-e valaki, és ha tiszta volt a levegő, akkor mehetett csak ki a házból. Egykor a diktatúrával, a félelemmel kellett szembenézni, ma pedig a liberális eszmékkel, melyeket szivacsként szívtak magukba az emberek – mondta a gyulai plébános.

Gyulay Endre elmondta, három dolgot érzett nagyon fontosnak papi hivatása kapcsán: az egyik Isten igéjének továbbadása akár a hitoktatásban, akár a szószékről vagy az órákon. A másik nagy ajándék a gyóntatószék volt, segítve azokat, akik rászorultak, gyakran nem is gyóntatva, hanem tanácsot adva. A harmadik maga a szentmise áldozat, mely erőt adott a híveknek.

– Isten kegyelme mindig velem volt, még börtönbe sem kerültem, legfeljebb valami „dádát” mondtak a megfelelő helyről. Jó tudni néha, hogy az Isten megszólal: két ilyen esetet is átéltem. Ilyen volt az egyházmegyei zsinat, ahol mindent megtárgyaltunk, én csak egy alkalommal szóltam bele, és csak vártam, hogy alakulnak a dolgok. A másik az volt, amikor engem, mint ifjúsági megbízottat hosszú perceken át tapsoltak több tízezren. Érezték, hogy mindaz, amit értük próbálok tenni az nekik, és az Istennek is fontos – emlékezett.

Gyulay Endre 19 év főpásztori munka után 2006-ban vonult nyugalomba, de ma is aktív, 88 évesen is dolgozik, a dómban misét tart, gyóntat, gyakran hívják vidéki közösségekbe, búcsúkba.

 

Névjegy

 

Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. A szegedi dómban szentelték pappá 1953. október 21-én. Segédlelkészként tevékenykedett Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán. Kinevezett plébános 1960-tól volt Domaszéken, Mezőhegyesen, majd templomigazgató Makón. 1972-tôl retorikatanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. 1983-ban Rókuson lett plébános. 1987 júniusában nevezték ki főpásztornak, 19 évig volt a Szeged–Csanádi Egyházmegye élén. 1996-ban elnöke volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában az Igazságosabb és testvériesebb világot című körlevelet megfogalmazó szakbizottságnak. A ma is elgondolkodtató, nagy sajtó- és politikai visszhangot kiváltott dokumentum abban a reményben született meg, hogy a felvetett, rendszerváltozással megjelent problémák tanulmányozása után elindulhat egy őszinte párbeszéd a magyar társadalomban.