Kulturális mozaik

Tiszták, hősök, szentek

A székesegyház látogatóközpontjában ezen a nyáron Tóbiás Klára alkotásaival találkozhattak a betérők. A szegedi alkotó, akinek munkáival – egyebek közt a Klauzál téri Oroszlános kúttal, Wass Albert Kálvin téri mellszobrával és a Dóm oldalában álló Magyar Pietával – minden idelátogató találkozik, a hely szellemiségének megfelelően a hit, a szakralitás és a keresztény gondolatkör témakörét megjelenítő alkotásaiból válogatott. A több műfajban jeleskedő alkotó tematikus érdeklődése évtizedek óta a nemzeti és keresztény identitásunkat hordozó mondakincsre és szimbólumvilágra irányul. Eredetmítoszaink és az általuk ihletett társművészeti alkotások – egyebek közt Bartók zeneművei – mellett hangsúlyos szerepet szán munkásságában a keresztény szakralitás közvetítésének, a magyar szentek megjelenítésének. Alkotásai a magyar keresztény eszmerendszer sarkalatos értékeit juttatják szóhoz a plasztika és a zománc maradandó formáiban.

Színrôl színre

Vérbeli fesztiválvárossá avatta Szegedet a 28. ízben megrendezett Nemzetközi Néptáncfesztivál, amely a nyitó menettáncot követően a hagyományoknak megfelelően birtokba vette a város utcáit és tereit. A baszk, costa rica-i, holland, albán, szerb és szlovák együttesek a belvárosi kavalkád és a színházi gálaprogramok között még a kertvárosi művelődési házakba is kilátogattak, hogy egzotikus hangulatot teremtsenek Tápétól Szőregig.

Csillagtetôs programözön

A nyári színjátszás varázsa immár nem csak a Dóm térre látogatókat illeti meg. Az 1931-ben megalapított Szegedi Szabadtéri Játékok az idén magyar nyelvű Rigolettóval igyekezett híveket szerezni az opera műfajának. A Shakespeare-komédiák sikerén felbuzdulva ezúttal a Rómeó és Júliát vitték színre Hegedűs D. Géza rendezésében. A hangsúly továbbra is a musicaljátszásra helyeződött: a Hegedűs a háztetőn, A Notre Dame-i toronyőr és az Apácashow szórakoztatta a nagyérdeműt.

Az egyházmegye területén örvendetesen sokasodnak a nyáresti játszóhelyek, ahol részint felhőtlen kikapcsolódásra, részint könnyed zenei élményre találnak azok is, akiknek nincs lehetőségük eljutni a nagy fesztiválokra. A Makói Nyár közönsége egyebek közt A Pál utcai fiúkat és a Bob herceget láthatta, a mórahalmi Patkó Lovas Színházban Kincsem, Rózsa Sándor és Csárdáskirálynő vendégeskedett, Zsombón operett, Móricz-színmű és kortárs vígjátékok váltakoztak a színen, a szentesi Megyeházán pedig egyebek mellett operettparádénak és pazar ko­mé­diá­nak tapsolhatott a közönség. Újból színvonalas programokra csábított a varázslatos víziszínház Szarvason, ahol vers, vígjáték, folklór, musical és mesejáték váltakozott. A Gyulai Várszínház ebben az évben is több műfajból válogatta össze a legjavát, legyen bár szó kortárs magyar irodalomról, Shakespeare-ről, ba­lett­ról, jazzről vagy világzenéről.

Zenés nyárderék Vásárhelyen

Hódmezővásárhelyen immár huszonhatodik éve sereglenek össze az ország legkiválóbb zenetanárai és zenésznövendékei, hogy a zenei táborukat kísérő koncertek alakalmával igazi ritkaságokat, élvonalbeli klasszikusokat mutassanak be. A hangversenysorozat tudatos célkitűzése, hogy Vivalditól Debussyig és Pendereckitől a kortárs komponistákig egyetlen, széles spektrumon villantsa föl a zene változatosságát. Különlegesség a Kortárs Magyar Zene bemutatásának szentelt est, ahol maguk a szerzők vallanak ősbemutatóként fölhangzó alkotásaik keletkezéséről.