2024. március 28., csütörtök
FONTOS

Kétszáz éve hunyt el Dugonics András

Matematikus, író és szerzetes

Kétszáz éve, 1818 nyarán hunyt el a szegedi polgárcsaládból származó Dugonics András katolikus pap és piarista szerzetes, aki nemcsak professzorként és a matematika magyar szaknyelvének egyik megalapozójaként, de íróként, költőként, színpadi szerzőként és néprajzi gyűjtőként is beírta magát művelődéstörténetünk lapjaira.

Dugonics András 1740. október 17-én született Szegeden. Tizenhat évesen lépett be a piarista szerzetesrendbe. Privigyén, Nyitrán, Nagykárolyban, Szegeden és Vácott tanult, majd tanított. 1774-ben nevezték ki Nagyszombatba az elemi mennyiségtan egyetemi tanárává. Később az egyetemmel együtt költözött Budára, majd Pestre. II. József germanizáló törekvéseire válaszolva 1784-ben megjelent matematikai művével a magyar matematikai és fizikai műszókincs kialakításához járult hozzá (A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betűvetés és a Földmérés).

A császár nyelvrendeleteinek nem engedelmeskedett, továbbra is magyarul és latinul tanított. Sok németből magyarított regényt és színdarabot írt; amelyek politikai mondanivalójukkal és népi közmondásokkal teletűzdelt nyelvükkel írójukat a nemesi olvasóközönség leg­ünnepeltebb szerzőjévé tették.

Az 1788-ban megjelent Etelka című regénye a kor legolvasottabb könyve lett, egy év alatt ezer példányát adták el. 1792-ben az első magyar színtársulat bemutatta az Arany perecek című színművét. Később nagy sikerrel adták elő a Báthori Máriát is, amely több évtizeden át műsoron maradt. Dugonics alaposan tanulmányozta a helyi népnyelvet: szegedi közmondásokat gyűjtött össze, amelyek azonban már csak halála után jelenhettek meg (Magyar példabeszédek és jeles mondások. I–II. kötet, 1820.). 1808-ban betegsége miatt nyugdíjazását kérte és Szegedre költözött. 1818. július 25-én halt meg szülővárosában.

A magyar népi hagyományokat irodalmi munkáiban megörökítő és a szegedi mondásokat és példabeszédeket gyűjtő pap maga is része lett a szegedi nemzet közmondásvilágának. Aki búcsúzás és köszönés nélkül távozik, vagy eltűnik a helyéről arra még a huszadik század közepén is azt mondták az idősebb alsóvárosi szegediek, hogy „möglépött, mint Dugonics”.

Az író – Izsó Miklós tervezésében, Huszár Adolf kivitelezésében készült – szobrát 1876-ban avatták föl a róla elnevezett téren. De nem a mai helyén a tér közepén, hanem egyetemünk mai rektori hivatala (az akkori főreáliskola) előtt az épületnek háttal. 1894-ben a ház a négy évvel korábban fölállított szegedi ítélőtábla központi épülete lett. A szegedi szájhagyomány szerint a református vallású ítélőtáblai elnök, Bernáth Géza nem örült, hogy hivatala előtt egy katolikus pap szobra áll, ezért rábeszélte a városi tanács tagjait, hogy helyezzék át a tér másik oldalára. A Dugonics-szobor – nem tudni, hogy a bíró lobbijának eredményeként-e – 1895 júniusában került mai helyére. Az Alsóvárosról a Belvárosba a piacokra és üzletekbe igyekvő kisiparosok és parasztok egyik napról a másikra azt vették észre, hogy a szobor eltűnt a helyéről: möglépött.

Baróti Dezső kiváló irodalomtörténész professzor, a szegedi egyetem ötvenhatos – s emiatt később a kommunista diktatúra által „politikai bűnözőnek” nyilvánított – rektora, Radnóti Miklós barátja, s Sík Sándor egyik legkedvesebb tanítványa 1934-ben önálló kötetet (doktori értekezést) írt Dugonicsról, amelyben a következőket állapította meg a kétszáz éve elhunyt alkotóról: Irodalmi eszméi az egyidejű európai áramlatokhoz viszonyítva ugyan »avult irodalmiságot« képviselnek, de ez az elmaradás a török hódoltság utáni században csaknem az egész magyar kultúrát jellemezte. Munkálkodása tulajdonképpen irodalmi fejlődésünk egy hézagát tölti be, a barokk prózaregénynek nálunk ő az egyetlen jelentős képviselője, – de tud a kezdődő preromantikáról is. Sok vonásával, de különösen Észak-kultuszával a magyar romantika, Vörösmarty és epikus társai felé mutat.

Nézze meg ezt is:

Fűtéstámogatással enyhítenek a téli gondokon

A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász egész évben számos jótékonysági akcióval és adománnyal segíti a rászorulókat. A téli időszakban …