2019. január 18., péntek
FONTOS

Szobrot állítottak Szegeden az ukrajnai éhínség áldozatainak

Felavatták az 1932-1933-as ukrajnai éhínség áldozatainak emlékművét Szegeden, a Dóm téren az ukrán nép genocídiumának 85. évfordulója alkalmából.

Két ukrán képzőművész, Korzs Bohdan és Kolodko Mihajlo az 1932–1933-as ukrajnai éhínség áldozatainak emléket állító szobrát avatták fel novemberben a Dóm téren. A rendezvényen együtt tartottak megemlékezést a megjelent egyházi méltóságok, a diplomáciai testületek tagjai, a parlamenti és külügyi képviselők, a város vezetése és az ukrán közösség tagjai.

– Szokás mondani, hogy azért emlékezünk az ilyen súlyos tragédiákra, hogy több hasonló ne történhessen. Ennek ellenére sajnos újabb és újabb szenvedések és katasztrófák merülnek fel a történelem lapjaiban. A hívőknek a keresztény hit, a nem vallásosaknak az emberi élet értékeinek és méltóságának megőrzése lehet garancia a tragédiák megelőzésére – fogalmazott Kiss-Rigó László püspök.

– Ukrajna még nálunk is több megpróbáltatáson ment keresztül a két világháború idején, közöttük és utána is – mondta köszöntőjében Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. – Az 1932–1933-as holodoor – éhínség – a szovjet hatalom kísérletének időszaka az ukrán nép megtörésére és szolgasorba hajtására. Az ukrán nemzet büszke és szabadságszerető nép, ami veszélyt jelentett a Szovjetunióra. Ukrajna mára önálló, erős, és joggal várhat és bízhat egy szebb jövőben. Magyarország a kezdetek óta kiáll Ukrajna mellett, és továbbra is támogatni fogja a nemzetépítését szövetségben, barátságban – hangsúlyozta.

– Számunkra szimbolikus és kiemelten fontos, hogy ma is együtt emlékezünk – fejezte ki háláját Nepop Ljubov, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. – A holodomor az ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiája: 17 hónap alatt 10 millió ártatlan halt éhen, mert a  szovjet hatalom elzárta előlük az élelemforrásokat. Azért is történhetett meg ekkora szintű népirtás, mert a világ hallgatott, és nem bontakozott ki ellenállás nemzetközileg. Magyarország az elsők között ismerte el az ukrán genocídiumot, és a mai napig támogatja függetlenségére irányuló törekvéseinket, amiért hálásak vagyunk – fejtette ki az ukrán nagykövet.

– Ezen tragédiák kapcsán fontos emlékeznünk arra az örök igazságú törvényre, hogy senki nem rendelkezhet mások élethez való joga fölött, nézeteltérések miatt sem – mondta Róth Sándor, Ukrajna szegedi tiszteletbeli konzulja. – Ezek az áldozatok dolgozni akartak, függetlenek szerettek volna lenni. Meg kell adnunk nekik a tiszteletet, és meg kell erősítenünk a barátságot, valamint a kölcsönös együttműködést Magyarországgal, és a többi európai országgal is, akik együtt emlékeznek velünk.

– A 21. században nem maradtak közömbösek a magyarok, amikor kiderült az ukrán éhínség és az ezzel járó borzalmak – egyértelműen népirtásnak deklarálták az eseményt – vette át a szót Sajtos-Zapatocsna Natália, a szegedi ukrán önkormányzat elnöke. – Ez az emlékmű mindazoknak szól, akik 1932–33-ban küzdöttek, szenvedtek, meghaltak. Szeretném tolmácsolni az ukrán közösség köszönetét azért, hogy ennek az emlékműnek Szeged otthont adott.

A szoboravatást és a beszédeket követő koszorúzást a Natalija Petyij-Potapcsuk által vezetett Kárpátaljai Népi Kórus szólistáinak fellépése kísérte.

Korzs Bohdan és Kolodko Mihajlo szobrát együtt avatta a magyar és ukrán közösség, egyházi méltóságok és diplomáciai képviselők.

Nézze meg ezt is:

Szarvasi konferencia az MTA Magyar Tudomány Ünnepének hónapjában Csak a határok…

A Gál Ferenc Főiskola szarvasi Pedagógiai Karának naptárában az idei tanévben is kiemelt helyen szerepelt …