2019. január 18., péntek
FONTOS

„Ha valaki belépne közénk, látná, hogy az egyház fiatal és mindig megújul”

Köllő Sándor, a Szegedi Belvárosi Római Katolikus Plébánia káplánja

Köllő Sándor, a Szegedi Belvárosi Római Katolikus Plébánia káplánja harmadik éve a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium lelkésze is egyben. Az alábbiakban a Szokeresz weboldalán közölt interjú szerkesztett változatát közöljük.

➜ Milyen hatások érték gyermekkorában, amelyek a papi pálya felé terelték?

➜ Nagyon szerető, vallásos családban nőttem fel. Nagyszüleimmel vasárnaponként templomba jártunk, és egy jó plébániai közösségbe kerültem, de a cserkészet is nagy hatással volt rám. Mindezek mellett volt egy nagyon jó plébánosom, akivel ma is tartom a kapcsolatot. Így hallhattam meg Isten szavát, ami arra késztetett, hogy a papságot válasszam. Hat éve szenteltek pappá. Egy évet voltam Gyulán, majd egy évet Csongrádon, és már negyedik éve vagyok Szegeden. Pappá szentelésem előtt itt, Szegeden tanultam teológiát, így két év megszakítással visszajönni Szegedre olyan volt, mintha hazajönne az ember.

➜ Három éve a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség vezetője. Ön talált a feladatra, vagy inkább a feladat önre?

➜ A jó Isten akarata vagy gondviselése, hogy a püspök atyán keresztül megkaptam ezt a feladatot, amit immár harmadik éve végzek. Küldetésünk, meghívásunk van a Szegeden élő egyetemisták felé. Kontraszt elnevezésű közösségünkben aktualitásokat beszélhetnek meg a fiatalok és ezáltal az egyházon belül szerezhetnek közösségi élményt. Ezen kívül van egy nagyon jól működő katekumen csoportunk, ahova azok járnak, akik hitbeli alapismeretekre szeretnének szert tenni, vagy csak egyszerűen jobban belelátni az egyház tanításába, felépülésébe és hitébe. Továbbá van egy jól működő, külföldi egyetemistákból álló kis közösségünk is, melyet egy indiai szalvátor nővér, Jyothi pasztorális munkatársunk vezet. Meg­határozó élményként említhetem az Egyetemi Lelkészség esti 8-as szentmiséit, ahol mindig azt érzem, hogy ha valaki belépne közénk, látná, hogy az egyház fiatal és mindig megújul.

➜ Két szakkollégiumban is vállalt lelkészi szolgálatot. Nagy kihívás volt a Szokeresz lelki vezetőjévé válni?

➜ Két kollégiumban vagyok lelkész, a Szent Imre Szakkollégiumban és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban immár harmadik éve. Ez utóbbiban nagyon jól érzem magam, bár voltak beilleszkedési nehézségek. A cigány fiatalok eleinte nem tudtak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy van a kollégiumnak egy papja. Talán az is közrejátszott ebben, amit magukkal hoztak otthonról, tudniillik, hogy a cigány ember fél a paptól. De számomra mindig a közöttük való jelenlét volt és lesz a jövőben is fontos. A szívemhez nagyon közel áll ez a kollégium, talán mondhatnám azt is – ha lehet ilyen rangsort állítani –, hogy az elsők között van. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy nem szeretem a másikat. Oda is úgy megyek be, mintha haza mennék. Fontos, hogy mindenhol elérhető legyek ha bárkinek szüksége van rám.

➜ Melyik szakaszt érzi a legfontosabbnak a Bibliában, ami a mindennapokban között inspirálja?

➜ Szokássá vált az egyházban, hogy a papszenteléssel választunk egy idézetet a szentírásból vagy egy szenttől, ami majd az életünk alapjául szolgál, és a továbbiakban ott tartunk szem előtt és eszerint próbálunk cselekedni. A Zsoltárok könyvében található az a sor, amit papi jelmondatként, életem mottójául választottam: „A könyvtekercsben meg van írva rólam / Íme, eljövök! hogy teljesítsem akaratodat.” (Zsolt. 40,8-9) Ez adott erőt ahhoz is, hogy a felmerülő aggodalmat – melyet a társadalmi előítéletek építettek bennem – lehámozzam magamról, hiszen amikor megtudtam, hogy a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban leszek lelkész, két hétig kerültem a témát, és nem kerestem senkit. Majd egy reggeli misén ez volt a szentírási szakasz és a zsoltár. Ott, akkor eszembe jutott, hogy ez mégis Isten akarata, és nekem kezdenem kell valamit ezzel a helyzettel.

Nézze meg ezt is:

Kézjegy – Sós Imre