2021. május 6., csütörtök
FONTOS

A Nyári Akadémia utolsó napja

Az elmúlt egy hétben a Dél-alföldi Talentum Akadémia diákjai számos előadást hallhattak, amelyeknek mondanivalója túllépett a tudás egyszerű átadásán: az előadók személyiségüket és saját tapasztalataikat is a fiatal közönség elé tárták.

A Nyári Akadémia utolsó napján, pénteken    dr. Antal Zsolt, az akadémia programigazgatója, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Média Intézetének oktatója tartott előadást a kreativitásról és a médiának azokról az összefüggéseiről, amelyek hozzájárulnak a személyiségünk világhoz való viszonyulásához.

„A művészet nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz.” Idézte a programigazgató Pilinszky Jánost, hiszen a művészethez szükség van arra az alkotóképességre, kreativitásra, amellyel rendelkezők képesek másként láttatni a dolgokat, mint ahogy a közvélemény látja.

A kreatív ember széttöri a konvenciókat, de érdemi munkát csak akkor képes létrehozni, hogy ha tudás is van gondolatai mögött, anélkül ugyanis nem látja az ember az utat a megvalósítás és az elmélet között.

A programigazgató szerint a kreativitás nemcsak konkrét művészeti alkotásokban nyilvánulhat meg, hanem egy olyan folyamat részeként is, mint amilyen a Delta Akadémia, amelynek megvalósítása több ember eredménye. Az élet nem egy magányos harc, az ember nem feltétlenül csak egyedül lehet sikeres, hiszen egy csoportban végzett egyirányú teljesítmény több száz százalékban növeli a munka sikerességét.

Beszélt még arról, hogy a média milyen értékeket juttat el a társadalomhoz: az általunk tudásnak vélt információkat a média saját, önkényes szelekciója szerint tárja elénk. A médiában szereplő személyiségeket az emberek példaként állítják maguk elé, a középpontba helyezett szereplők azonban nem magas presztízsű orvosok, kutatók vagy művészek, akik sikereket érnek el a saját szakterületükön, hanem értéktelen, valóságshow-hoz hasonló műsorok szereplői, akik nem mutatnak fel érdemi eredményeket.
A magyar társadalomban nem lehet a tudomány elemeiről beszámolni, mert az emberek számára az efféle információnak nincs hírértéke, ami befolyásolja azt is, hogy országunk milyen értékeket állíthat a nemzetközi piac elé, ha még saját eredményeinket sem ismerjük.

Ennek kapcsán rávilágított arra, hogy „az imázsban benne van az, amit látnak rólunk, és amit mi magunk akarunk mutatni”, Magyarországnak azonban csak negatív képe van külföldön. Az ország képében egy egész nemzetnek kell kreatívnak lenni, és azokra az egyedi értékekre helyezni a hangsúlyt, amelyek mentén megkülönböztethetők vagyunk a többi nemzettől.

A következő előadó dr. Tringer László volt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, aki arról beszélt a hallgatóknak, hogy gondolkodásunk alapmechanizmusai mennyire határozzák meg életünket.
Szerinte az életben elfoglalt helyzetünket nem annyira a helyzet objektív paraméterei határozzák meg, hanem a mi belső viszonyulásaink, vagyis a szubjektív tényezők. Nem mindegy ugyanis, hogy egy ember mit tud kezdeni egy pozitív hírrel: meg tudja nyitni saját agyának pozitív csatornáit, vagy átkapcsol egy negatív csatornára, és az információt azon görgeti tovább. Ezt az embertípust nyelvtanilag az „igen, de…” típusú személyiség foglalja magába, akik a pozitív élményeket is a negatív végükön fogják meg, s ők a depresszióra is hajlamosabbak.

Fontosnak tartja azt, hogy miként viszonyulunk a valósághoz és annak egy nagyon fontos eleméhez, önmagunkhoz. Ennek alapvető tendenciája az önmagunkra vonatkozó hírekhez való viszonyulásban mutatkozik meg, mivel vannak olyan emberek, akiknek önmagukkal szembeni negatív beállítottsága van.

Másrészt a depresszió kialakulásában nagy szerepet játszik annak társadalmi megítélése, Magyarországon pedig a média jellemzően azt az attitűdöt közvetíti, hogy országunk depresszióra hajlamos. Ennek magyarázata viszont egyértelműen az, hogy az újságírók számára a negatív hírnek nagyobb hírértéke van, mint a pozitívnak.

Az idei Nyári Akadémia utolsó előadója dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint országgyűlési képviselő volt, aki az ifjúságról, és annak a közélettel való kapcsolatáról beszélt.

Előadásában arra biztatta a fiatalokat, hogy folyamatosan foglalkozzanak a közélet ügyeivel, hiszen a közösség bizalmával akkor lehet visszaélni, ha nem tájékozott.

Beszélt még politikai pályafutásáról is a hallgatóságnak, és arról, hogy „egy vezető csak akkor lehet jó vezető, ha van mögötte egy biztos háttér.”

Az előadások végeztével a fiatalok az utolsó közös esti programokhoz készülődtek. A tartalmas hét után a kikapcsolódásé lett a főszerep: Először a Dirty Slippers együttes négytagú formációja szórakoztatta a közönséget, majd az estét Dj. Ravasz zárta a hangulat tetőfokra pezsdítésével.

Az este véget ért, a fiatalok azonban a fáradtság ellenére is nehezen akartak visszavonulni a hálószobákba, hiszen már ekkor egyöntetűen sajnálták, hogy véget ért a hét, ami nem csak programokban volt intenzív, hanem barátságok kialakulásában is.
A Nyári Akadémia bezárta kapuit, de ez a három éves képzésnek csak a kezdete volt, hiszen a Delta szeptembertől további programokkal és előadásokkal segíti elő a diákok szellemi épülését.

Nézze meg ezt is:

Szombaton nyitnak a gyulai kiállítóhelyek

Miután a kormányfő péntek reggeli rádió interjújában bejelentette ennek lehetőségét, szombaton kinyitnak az Erkel Ferenc …