Gyulatelevízió
Országos összehasonlításban jó a helyzet környezetvédelmi szempontból a Körösök vidékén – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai munkatársainak kutatásából, melyet a Gyula Tv 3Téma című műsorában ismertetett dr. Duray Balázs. Ezzel együtt aggodalomra adhat okot, hogy tágabb környezetünkben 27 veszélyes pont található.
{vsig}galeria/veszelyespont{/vsig}
Érdekes kutatást készített el a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia Békéscsabán működő, regionális kutatásokkal foglalkozó intézete. A közel egy éves program révén a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körös környezetvédelmi kataszterét és cselekvési programját alkották meg. Mindez annyit tesz, hogy 30 romániai és magyarországi település térségében mérték fel, milyen környezetkárosító tevékenység zajlik, illetve javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság jegyében.
– A térségben az alapvetően a romániai területre jellemző ipari működés mellett elsősorban az agráriumhoz, a hulladékgazdálkodáshoz és a közlekedéshez köthető tevékenység az, mely valamilyen módon veszélyezteti a környezetet. A helyzet ezzel együtt nem olyan rossz, mint az ország más, iparosodottabb vidékein – mondta Duray Balázs.
A kutatás felmérte azokat a területeket, melyek környezetvédelmi szempontból a leginkább terheltnek mondhatók. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy a térség egyharmada a potenciálisan veszélyeztetett kategóriába sorolható. Mindez a természetközeli tájak 70 százalékát jelenti. A 92 mintavételi helyről származó talaj- és növényzeti vizsgálatok alapján kiderült, 28 minta meghaladja az ólomterhelés határértékét. Az ólomszennyezés többnyire a közúthálózat mentén jelentős.
A kutatók összesen 27 olyan „hot spot”, vagyis forró pont jelenlétét derítették fel, melyek a környezetet károsítják.
Gyula térségében Duray Balázs elmondása szerint 4-5 forró pont létezik. Ezek elsősorban a szennyvíz kezelése, a hulladék lerakás és az intenzív állattartás következtében alakultak ki.
– Nagyobb határérték túllépés több helyen is megállapítható volt, Gyula nem tartozik ezek közé. Ebbe a körbe sorolható viszont a dobozi hulladéklerakó környéke, mely évek óta neuralgikus pontnak számít. Köröstarcsa környékén intenzív állattartás nyomai fedezhetők fel – mondta Duray Balázs.
A kutatás nemcsak megállapításokat és helyzetfelmérést tartalmaz, hanem javaslatokat is megfogalmaz a stratégiai terv keretében. Ez a Körösök völgyét veszélyeztető tevékenységek hatáscsökkentését célozza.
A Gyula Tv műsorában a tájváltozás modellezésével is foglalkozó kutató a jövőt illetően alapvetően két forgatókönyvet vázolt. Az egyik a sok helyen jelenleg is nagy jelentőséggel bíró, intenzív szántóföldi művelést helyezi előtérbe. A másik a táj eltartó képességére hangsúlyosabban építő, a természethez közel álló gazdálkodás. Duray Balázs szerint a nemzetközi és a hazai vidékpolitika is ez utóbbi irányba halad, 20-30 éven belül – a jó aranykorona értékű földek művelésben tartása mellett – Békésben van lehetőség arra, hogy növekedjen a természeti értéket képviselő tájak aránya.
Nézze meg videónkat is!
