Gyulatelevízió
Egyelőre nincs lista arról, hogy mely kisebbségi állami tulajdonú, nem stratégiai cégeknél vásárolhatnának részt a munkavállalók, de szóba kerülhet többek között a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., a Büki Gyógyfürdő Zrt., valamint a Geodéziai és Térképészeti Zrt. is. Békés megyében a temetkezési vállalat és a megyei vízművek lehet érintett.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) – amely az állami vagyon elsődleges kezelője – az MTI érdeklődésére szerdán azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg 251 olyan cég van, amelyben az államnak többségi tulajdona van, 147-ben pedig kisebbségi tulajdonos a magyar állam.
Az utóbbi 147 cég között vannak tehát azok a vállalatok, amelyek szóba kerülhetnek a munkavállalói tulajdonszerzés kapcsán, az MNV honlapján elérhető céglistából azonban nem derül ki, hogy mely cég stratégiai jelentőségű, és melyik nem. Palkovics Imre, a javaslatot felvető Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek szerdán úgy fogalmazott, a 25-30 százalékot elérő állami tulajdoni hányadú cégeknél érdemes átgondolni a munkavállalói tulajdonszerzést. Az MNV honlapján olvasható kisebbségi tulajdonú, de legalább 25 százalékos állami tulajdonú cégek között van a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft., a Bar-tos Invest Építőipari Kft., a Békés Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft., a Békés Megyei Vízművek Zrt., a Büki Gyógyfürdő Zrt., a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft., a DSM Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft., a Geodéziai és Térképészeti Zrt., a Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., a Pécs-pogányi Repülőteret Működtető Kft., illetve a Sárkány Team Security Kft. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben 25 százalék plusz egy szavazatos tulajdonjoga van az államnak, a többi részvénye a munkavállalók kezében van.
Palkovics Imre elmondta: Orbán Viktortól politikai támogatást kapott a kedvezményes munkavállalói résztulajdonlásra vonatkozó javaslatuk, és a kormány részéről a miniszterelnök Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt kérte fel az együttműködésre. Hangsúlyozta: az adatgyűjtést már elkezdte a MOSZ, a szakértői munkát Lajtai György vezeti. A Munkástanácsok elnöke szólt arról is: nem ragaszkodnának ahhoz, hogy az adott cég nyereséges legyen, mert a munkavállalói tulajdonszerzés elsődleges célja a részvétel lenne, vagyis hogy a dolgozók beleszólhassanak a döntésekbe, így adott esetben a munkahelyek megtartásába. A szakszervezeti szövetség reméli, hogy legkésőbb a jelenlegi kormányzati ciklus végére tető alá hozhatnak egy erre vonatkozó programot – mondta Palkovics Imre.
Magyarországon jelenleg is hatályban van az 1992-es törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP), amelyet eredetileg a privatizáció gyorsítása érdekében fogadtak el, hogy a munkavállalók az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek.
A törvény jelenleg hatályos rendelkezése szerint a “Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (…) részvényeit (…) a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (…) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg”. A jogszabály szerint az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya — a társaság jogelődjét is beleértve — legalább 6 hónapja fennáll.
