Mint mondta, Nagy-Britanniában sem könnyű az élet, ő például orvosi diplomával a zsebében egy esztendeig nem kapott fizetést.
Egy év gyakorlat után Gábor munkába állhatott, mint nőgyógyász. Itt jött elő a másik, szinte kötelező probléma: a nyelvtudás. Gábor azt mondja, az még nem elég, ha valaki jól beszél angolul, az ő szakmájában például annyi a rövidítés, hogy ez komoly problémát okozott. Addig fajult a helyzet, hogy végül nyelvórákat vett kint, és egy év után már nem jelentett gondot a nyelvtudás. A neheze azonban még hátravolt: Gábornak szembesülnie kellett azzal, hogy a napi nyolc órán felüli túlórát bizony nem fizették ki neki – ekkor fogalmazódott meg benne először a hazatérés gondolata.
Dr. Kövesdi József, orvos igazgató elmondta, a Pándy kórházban nem jellemző az, ami sok intézményben, miszerint olyan szintű orvos-elvándorlással kell megbirkózzanak, melyet nem bírnak. Persze, ez itt is rendkívüli esetnek számít, ha valaki külföldről települ haza.