Az országos szabályozással összhangban tehát Gyulán is megkezdődött a helyi értékek számba vétele. A helyi képviselő-testület határozata után összeült a városi értéktár bizottság is, mely a javaslatok alapján a legfontosabb, helyi döntések meghozatalára jogosult. Ez a munka egyfajta katalogizálást, vagyis a helyi értékek leltárba vételét jelenti.
A bizottság munkájának a hátterében a közelmúltban megszületett Hungaricum törvény áll, mely a helyi közösségek mobilizálásával az alulról való építkezést erősíti. Ennek érdekében már korábban megszületett a Békés Megyei Önkormányzat rendelete, és létrejött a megyei értéktár bizottság. A térségbeli értékek összegyűjtése után a legfontosabb cél az, hogy ezek adott esetben hungaricummá, vagy legjobb esetben a világörökség részévé váljanak.
A gyulai kolbász, a vár és az Erkel örökség tehát először a megyei, majd az országos ítészek elé kerül, és válhat hungaricummá. Hungaricumnak az számít, ami különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző, amelyről a magyarok ismertek a világban.