Gyulatelevízió
A KSH legutóbbi, 2014. I-III. negyedéves jelentése szerint a növekedés mértéke elmarad az országosan mért 7,1 százalékos átlagértéktől. A megyében 2012-ben volt hasonló a sertések száma, akkor 267 ezer darabot számláltak, 15 százalékkal kevesebbet, mint 2011-ben, amikor még 347 ezres volt az állomány. A sertések száma 2013-ban érte el a mélypontot, 254 ezerre csökkent akkor.
Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek arról számolt be, hogy tagüzemeikben nőtt a hízósertés-kibocsátás. A sertéstartók jelentős beruházásokat valósítottak meg, és mivel nőtt az állatjóléti támogatások összege, javult a termelés hatékonysága. A termelői kedvet pozitívan befolyásolta a kormány által meghirdetett sertésstratégia és a takarmányárak mérséklődése – mondta.
A megye legnagyobb sertéstartó vállalkozásai között van a Dombegyházi Agrár Zrt., amely éves szinten 30-35 ezer hízósertést nevel. Isztin Ferenc, a vállalat vezérigazgatója az MTI-nek kifejtette: a gazdaságban az elmúlt öt évben növelték a sertéstartás hatékonyságát, mintegy 1,5 milliárd forintot fordítottak a trágyakezelés korszerűsítésére, komplex tartástechnológia-fejlesztésre és fajtaváltásra. A beruházási programokkal sikeresen pályáztak az Európai és Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) elnyerhető EU támogatásokra. Hozzátette: 15 év alatt az egy anyaállatra jutó sertéskibocsátást 15 darabról 30-ra növelték. Az ágazat éves árbevétele a cégnél 1,5 milliárd forint.
Pallai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei szervezetének osztályvezetője az MTI megkeresésére elmondta: a sertésállomány növekedésében a technológia-váltás mellett szerepet játszott az áfa csökkentése, ezzel fehéredett a piac. Álláspontja szerint Békés megyében a sertéstartás érdemi bővülését a megyére külön kidolgozott sertésstratégia megvalósításával lehetne elérni, a programban résztvevő termelők megyei szintű szövetkezésével, kormányzati segítség mellett.
