2019. december 15., vasárnap
FONTOS

Kalauz a médiához – és az ifjabb nemzedékhez

Medialexikon_borito¦ü_opt

Partnerek vagy inkább riválisok? Leginkább e kérdés köré gyülekeznek az érvek és ellenérvek, ha média és pedagógia viszonyáról, tudásátadás és szocializációs kihívások kérdéskörében zajlik párbeszéd. Ugyancsak ellentmondások terhelik szólásszabadság és közösségi ellenőrzés, egyéni és közérdek viszonyát. Napjainkra, a hatékony közlésmódok által uralt korszakra, amelyet sokan egyenest médiatársadalomként azonosítanak, a média szerepe jelentékeny mértékben túllépett eredeti küldetésén: a közlés és az információátadás szolgálatán. A kérdést vizsgáló szakemberek egybehangzó megfigyelése, hogy a média immár nem csupán reprezentálója, bemutatója, de legalább ilyen mértékben alakítója is a világ eseményeinek, ami pedig ennél is jelentősebb: megszerezve az elsőséget az információs források sorában gyökeresen átformálja tudásszerkezetünket, attitűdjeinket, a médiát használó embert. Ami pedig demokratikus társadalmi törekvéseinket illeti: a véleménynyilvánítás joga nem biztosítható magasabb, átfogóbb szabadságdefiníció híján, nem lehet tehát abszolút jog. A média által fölvetett kérdések alapvető társadalmi céljainkat érintik.

Az új eszközök és médiahasználati szokások új problémákat vetnek föl. Milyen veszélyek rejlenek a világháló használatában és mely területen tudjuk meggátolni a média károkozását a leginkább befolyásolható korosztály: fiatalságunk értékrendjén és intellektuális fejlődésében? Hisz nem más, mint az alapvető jogok biztosának nemrégiben közzétett jelentése fogalmazza meg aggályait a média személyiség- és társadalomformáló hatásaival kapcsolatban:

„A gyermekek ugyanis akkor érthetik meg az őket körülvevő világot, ha képesek értően, kritikusan megítélni és befogadni a hallott, látott információkat, ezt a célt szolgálja a médiaértés-oktatás. (…)

A médiafogyasztói tudatosságuk és így fogyasztói jogaik is hiányt szenvednek, ha nem tudják, honnan és ki adja az információkat, ki van a műsorok mögött, milyen módon tudják és akarják őket esetleg manipulálni.”

Antal Zsolt – Gazsó Tibor – Kubínyi Tamás – Pelle Veronika eddig is nagy haszonnal forgatott, jelentősen kibővített lexikona nem csupán olyan médiaismereti alapfogalmakat tesz újból hozzáférhetővé, mint a véleményvezér, a kapuőr vagy a különféle médiahatás-elméletek összefoglaló bemutatása. Mindez kiegészül az elmúlt évek új médiajelenségeinek szabatos leltárával: a közösségi oldalak, a médiafüggőség vagy a virtuális identitás jelenségeinek szakszerű számbavételével. A szerzők bátran és elkötelezetten tesznek hitet amellett, hogy az emberi tudat formálása alapjában érinti a közjó fogalmát és a demokratikus társadalom működésének elveit, deklarált felfogásuk szerint tehát a média működésére vonatkozó tárgyilagos ítélethozatal nem választható el a felelősen gondolkodó értelmiség értékelvű elkötelezettségétől a társadalom formálásában. Téved, aki úgy vélekedik, mindez csupán médiaszakmai, műfaji kérdés. Ahogy minden emberi eszköz és tevékenység, a média is kétélű kard. Felelős alkalmazása fölkészültséget igényel. E fogalomtár sokat segíthet felelős gondolkodásunk és médiahasználati gyakorlatunk kialakításában.

(Antal Zsolt – Gazsó Tibor – Kubínyi Tamás – Pelle Veronika:
Médiabefolyásolás – Az új kislexikon. Századvég Kiadó – MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoport, 2015)

Nézze meg ezt is:

15 magyar kőrist ültettek el a Dobozi úton

A most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több, mint 550 hektár új …