Gyulatelevízió
Gyors oktatói karrier, fiatalon egyetemi tanárság, kutató pozíció, az Akadémiához vezető tudomány-lépcsősor megmászása lendületből – ehhez képest a mai munkaterülete nem könnyű sikert, hanem „vért, verítéket és könnyeket” ígérhet. Ám dr. Palkovics László, az EMMI oktatásért felelős államtitkára a környezete szerint soha nem félt a legnehezebb feladatoktól sem.
➜ Szemérmes ember Ön?
➜ Inkább erkölcsösnek mondanám magam. Egy vezető esetében egyébként sem szerencsés a szemérmesség.
➜ Azért kérdeztem, mert vadászva se lelni a magánélete „titkaira” a neten. A bulvártól védi így a szeretteit?
➜ Igazság szerint ritkán kérdeznek a családomról az újságírók, ami jól is van így, hisz sokkal fontosabb az ország oktatásának ügye annál, minthogy mit szoktam csinálni a szabadidőmben. Az elvégzett munka minősége számít, az azt elvégző ember vagy emberek személye másodlagos kérdés.
➜ Megszólalásai gyorsan reagáló embert láttatnak. Specifikus mérnöki erény?
➜ A mai világ – elsősorban a technológiai fejlődés révén – egyre rohamosabban változik, ami tőlünk is megköveteli a gyors reakciókat. A köznevelésben is épp az a célunk, hogy felkészítsük a fiatalokat erre, megtanítsunk nekik olyan dolgokat, amelyek képessé teszik őket a gyors alkalmazkodásra. Ez hatalmas feladat.
➜ Olybá tűnik, a nagy kihívások inspirálják. Mi másért választotta volna annak idején a műegyetem legnehezebb szakát, ahová az orvosinál is több felvételi pont kellett…
➜ Valóban inspirálnak az új, ismeretlen helyzetek, lehetőségek, s hogy azokra minél jobb megoldásokat találjak. Ezért is fordultam meg számos helyen, például Németországban vagy Kanadában, s ezért is vállaltam el előbb a felsőoktatás, majd a köznevelés rendszerének irányítását is. Izgalmas időszakon vagyok, vagyunk túl.
➜ A mai rohamtempó helyett nem álmodja vissza a nyugalmasabb kutatóprofesszori székét?
➜ Egyetemi oktatóként is láttam, hogy a felsőoktatási rendszerünk megérett egy nagyobb átalakításra. Emellett ismerem a felhasználói oldalt is a vállalati múltam miatt, így szélesebb rálátásom van a területre. A felsőoktatás esetében az elmúlt közel két év alatt jelentős és fontos változások történtek, amelyek egyrészt stabilizálták a rendszer működését, másrészt nyugodtabb helyzetet teremtettek. Láthatóan az államtitkárság által kidolgozott Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia jó mederbe terelte a terület ügyeit, folyamatos fejlődés figyelhető meg, a megfelelő pályán halad a felsőoktatás. A kancellárok belépése változtatott a korábbi rossz működési modelleken: a felsőoktatási intézmények működése az elmúlt több mint másfél évben átláthatóbbá vált, gazdasági-pénzügyi működésük racionálisabb, jobban tervezhető.
Jelentős intézmény-átszervezéseken is túl vagyunk, számos intézmény alkalmazott tudományok egyetemévé vált, idén szeptembertől a doktorandusz hallgatók egy új, 2+2 éves rendszerben kezdhetik meg képzésüket, valamint látványosan bővültek a duális képzési lehetőségek, 2016 januárjában pedig megalakultak a konzisztóriumok, amelyeknek legfontosabb célja a gazdasági szereplők becsatornázása a felsőoktatási intézmények stratégiai döntéshozatali folyamataiba. Idén januártól három lépcsőben minden oktató, kutató, tanár garantált illetmény-minimuma emelkedik, de az is örömünkre szolgál, hogy három éve folyamatosan nő a jelentkezők, illetve felvettek száma, és reméljük, az intézkedések hatására még vonzóbbá válik a felsőoktatás a fiatalok számára.
➜ Mi motiválta, hogy fölvállalja a nem a leghálásabb közoktatás-irányítási feladatot is?
➜ Európa egyik legjobb oktatási rendszerét szeretnénk létrehozni. Ez épp elég motiváció. A két legfontosabb teendő: nyugodt légkör megteremtése az oktatásban – hogy a pedagógusok száz százalékban a munkájukra tudjanak koncentrálni –, és a tartalmi megújítás – hogy a gyerekeink versenyképesebb tudást kapjanak. Kifejezetten örülök annak, hogy az elmúlt időszakban az oktatás ilyen szintű érdeklődést és nyilvánosságot kapott. Az oktatás közügy, ez a terület a magyar társadalom legfontosabb kérdése.
➜ Új tanév – új csapdák? Gondolok az ellenzék és a vele „szívélyes szövetségben” lévő szervezetek taposóaknáira…
➜ Csapdákat nem látok, csak további feladatokat.
➜ Melyek az év legfontosabb teendői?
➜ A köznevelésben az egyik a pedagógusképzési rendszer: a tanárok nem kaptak elég segítséget az elmúlt 25 évben a tekintetben, hogy miként lehet az elképesztő gyorsan változó világban fejleszteni az oktatási kultúrát – ezen változtatnunk kell. A másik fontos problémakör az oktatás tartalmi kérdéseinek megreformálása, megújítása. Fontos feladat az új Nemzeti alaptanterv létrehozása, amelynek bevezetése a 2018-as tanévtől várható, ám részben már az elmúlt hónapokban is történtek változások, illetve a teljes átalakításig is bizonyosan lesznek újdonságok a diákság és a tanárok terheinek csökkentése területén.
A felsőoktatás esetében is vannak még fontos tennivalók. Például dolgozunk a finanszírozási rendeleten, hogy az új rendszer 2018-ban elindulhasson. Figyelembe vesszük majd az intézmények közötti minőségi különbségeket mind az oktatás, mind a kutatás területén, számítani fog például a végzett hallgatók elhelyezkedési aránya.
A következő két év teendői között hangsúlyos szerep jut a pedagógusképzés megerősítésének is. Magas színvonalú iskolarendszert ugyanis, mind a tapasztalat, mind a kutatási eredmények értelmében, csak kiváló pedagógusokkal lehet fenntartani és fejleszteni.
➜ Mik az elvárható eredmények? Sok kis KLIK vagy valódi változás…?
➜ A kormány elkötelezett az oktatási rendszer biztonságos, minőségi szolgáltatásokat nyújtó működéséért, ezt azonban csak úgy tudja garantálni, ha a fenntartói és működtetői feladatok újra egy kézbe kerülnek. Bebizonyosodott az is, hogy a túlságosan centralizált fenntartói struktúra nem kellően hatékony, ezért 2017. január elsejével létrejön 58 tankerületi központ, amelyek önállóan gazdálkodó költségvetési szervként fognak működni, s a költségvetést intézményi szintre bontják majd le. A középirányítói feladatokat a Klebelsberg Központ látja el, a Tankerületi központi tanácsok pedig a helyi közösség számára nyújtanak lehetőséget a véleményformálásra a területük köznevelési intézményeivel kapcsolatban.
A tankerületi központok igazgatóinak és az intézményvezetőknek is bővül a jogköre. Az intézményi költségvetési keret terhére dönthetnek meghatározott összegek felett, elsősorban a szakmai-dologi kiadások tartoznak ide. A munkáltatói jogkörük is erősödni fog, hiszen az ő javaslatukra lehet csak kinevezni pedagógust az iskolájukba.
➜ A hecckampányok képtelenségeitől eltekintve: a pedagógus társadalom mely követeléseit/kívánságait tartja reálisnak és teljesíthetőnek?
➜ Többször tárgyaltunk a Pedagógus Szakszervezet által vezetett sztrájkbizottsággal, s az általuk megfogalmazott 25 pontos követelés legtöbb pontjában közeledtek az álláspontok, illetve a Köznevelési Kerekasztalon is komoly szakmai ügyekről tárgyaltunk. Ahogyan említettem, a tanulói terhek csökkentésével kapcsolatban már születtek érdemi döntések, az általános iskola első-második osztályában például a 45 perces órákból csupán 30-ban kell a tananyagot átvenni, a fennmaradó időben a tanár döntheti el, mivel foglalkozzon az osztály. De a nyugdíjas vagy nyugdíjhoz közel álló pedagógusok helyzetét is rendeztük, az intézményvezetők jogköreit kibővítettük, a pedagógusok adminisztratív terheit csökkentettük. Arról nem is szólva, hogy jelenleg is zajlik az eddigi legjelentősebb béremelés a közoktatásban – bár ez nem szerepelt a követelések között. Elmondható tehát, hogy nagyon is komolyan vettük a pedagógus társadalom észrevételeit. Továbbra is azon vagyunk, hogy munkájukat magas színvonalon végezhessék, hiszen csak ezzel érhetjük el azt, hogy a gyerekek a lehető legtöbb és leghasznosabb tudás birtokába juthassanak.
➜ Hogy értékeli a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási tevékenységét?
➜ A Szeged-Csanádi Egyházmegye az elmúlt tanévben 29 köznevelési intézményt tartott fenn. Népszerűségüket jelzi, hogy a 2010/2011-es tanévhez képest a 2015/2016-os tanévre a diákok száma a kétszeresére nőtt. Az egyházmegye hangsúlyos részt vállal a nevelés-oktatás területén: a köznevelési intézmények fenntartásán túl kollégiumműködtetési feladatokat is ellát, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt, valamint négy felsőoktatási intézményt is fenntart. Az egyház társadalomban betöltött szerepe nagyon jelentős, hiszen az egyházi élet fontos alapja a segítségnyújtás.
➜ Mit üzenne egy, az önhöz hasonló mérnökök, kutatók életpéldáját mintázni akaró diáknak?
➜ Ambíció és szorgalom.
