2024. március 28., csütörtök
FONTOS

A temesvári székesegyház és a Csanádi Egyházmegye a történelmi dátumai

300 éve ért véget az iszlám korszak a Temesközben

temesva%c2%a6uri-ha%c2%a6ulaado%c2%a6u-m_optAz idei esztendő a Csanádi Egyházmegye történetéből több jeles eseménynek is az évfordulója. Egyrészt a Savoyai Jenő herceg vezette keresztény haderő másfél hónapnyi ostrom után – kereken három évszázaddal ezelőtt – 1716 októberében foglalta vissza a török megszállóktól Temesvárt. Másrészt kétszáznyolcvan éve, 1736 augusztusában tették le a Szent György vértanú oltalmába ajánlott temesvári székesegyház alapkövét.

Erről a két eseményről emlékezett meg idén augusztus 6-án a temesvári püspöki székhelyen a Szeged-Csanádi, a Temesvári és a Nagybecskereki Egyházmegye, amelyek a történelmi Csanádi Egyházmegye utódegyházmegyéi.

Ezen alkalomból Martin Roos temesvári, Kiss-Rigó László szeged-csanádi és Német László nagybecskereki püspök mutatott be közösen szentmisét a Szent György-templomban. Az eseményen részt vett Gyulay Endre nyugalmazott Szeged-csanádi főpásztor is, aki szentbeszédet mondott az ünnepi alkalmon megjelenteknek.

Az 1030-ban alapított Csanádi Egyházmegye központja az 1550-es évekig – a török megszállásig – Csanád városa, amelynek Szent Gellért püspök által építtetett templomának és az általa szervezett székes­káp­ta­lan­nak, valamint az egész püspökségnek a védőszentje Szent György volt. A töröktől megszabadított Temesvárra – amely akkortól katonai, politikai, igazgatási és gazdasági központ volt – került a tizennyolcadik század elején az újjászervezett Csanádi Egyházmegye székhelye. A csanádi püspöki címet akkoriban gróf Nádasdy László győri kanonok viselte, akit azonban a temesvári osztrák hatóságok nem néztek jó szemmel a városban, ezért a főpapban az is fölmerült, hogy székhelyét inkább Szegeden alakítja ki. A Nádasdyt követő püspökök azonban már megtalálták a közös hangot a temesvári vezetéssel, s püspöki szentélyük előbb a jezsuiták temploma, majd az elkészült székesegyház lett.

A temesvári Szent György-székesegyház alapkövét Falkenstein Béla csanádi püspök 1736. augusztus 6-án tette le, miután négy évvel korábban engedélyt kapott az uralkodótól egy méltó egyházmegyei központ létrehozására (dómmal, püspöki lakhellyel, papnevelő intézettel). Az épület tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach udvari főépítész volt. Az első nagymisét 1754. szeptember 8-án mutatta be a falai között Engl Antal püspök. A katedrális tornyait 1761 tavaszára fejezték be. A főoltárképet a bécsi barokk festészet egyik legnagyobb mestere, Michelangelo Unterberger készítette, míg a mellékoltárokat Johann Nepomuk Schöpf müncheni akadémikus, bajor udvari festő alkotásai díszítették. Az utolsó török háború idején (1788–1790) a még mindig be nem fejezett épületet fegyverraktárként használták. Végül az alapkőletétel után csaknem hetven évvel, 1803. április 24-én – Szent György ünnepén – szentelte föl a templomot Kőszeghy László püspök.

A temesvári dóm formálisan 1930-ig – gyakorlatilag 1923-ig, amikor is a Trianon után sérelmet szenvedett magyarokat védelmező Glattfelder Gyula püspököt a román hatóságok kiutasították az országból – volt a Csanádi Egyházmegye székhelye. Az egykor hatalmas kiterjedésű egyházmegye romániai részén szervezték meg a Temesvári Egyházmegyét – amelynek első főpapja Pacha Ágoston püspök volt –, a szerbiai részen pedig jóval később (1988) hozták létre a Nagybecskereki Egyházmegyét, a magyarországi részek pedig a mai Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartoznak. Így tehát Szent Gellért csanádi püspökségének immár három egyházmegye is a szellemi örököse – három különböző állam területén, de az egyetemes katolicizmust szolgálva.

Nézze meg ezt is:

500 adag babgulyást kaptak a rászorulók

  Hagyományosan harmonikaszóval fogadták szombaton, a húsvét előtti ételosztás résztvevőit a gyulai gazdaudvarban. Karácsony és …