Gyulatelevízió
Egészen egyedi helyszínen, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Török tornyában valósul meg BMZ, alias Baji Miklós Zoltán legfrissebb tárlata.
A GRÁL ÉS ŐRZŐI című kiállítás július 1-én (szombaton) 18 óra 30 perckor szabadul el, az október 1-ig megélhető tárlatot dr. Nagy Imre a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója nyitja meg. Közreműködik a DarkAmbient hazai újszülöttje Jacobus CURA, valmint Baji Timkó Sára Róza és természetesen BMZ.
A téglaprojekt elnevezésű művészeti program nagyjából öt éve indult el, ennek a magja a GRÁL ÉS ŐRZŐI – ismertette BMZ. Mint a kortárs alkotó fogalmazott, ez a projektrész leginkább B 30-as blokkokból készült életnagyságú szobrokat tartalmaz.
A tervezet óriási méretű, a szobrok darabszáma immár több százra tehető. A Török toronyban a kultikus mag jelenik meg, a négy őrző a négy égtájnak megfelelően, archaikus pozitúrában, testtartásban található meg.
– A pszichológiai régészet megfogalmazója, Felicitas Goodman professzor kutatta az úgynevezett archaikus pozitúrákat, ősi testtartásokat – mondta el BMZ. Hozzátette, a nyelvészként és antropológusként is tevékenykedő kutató Új-Mexikóban létrehozott egy intézetet, ahol azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az emberre, ha hosszabb időre felveszi az archaikus pózok valamelyikét.
Ebből a sok-sok pozitúrából négy lesz tehát látható, és nyilvánvalóan maga a Grál is megjelenik, ami kehelyként funkciónál, azonban inkább műholdra vagy sztúpára emlékeztet – foglalta össze.
A Grál többféle értelmezésben jelenik meg, egyrészt a kehely, ami felfogta Jézus Krisztus vérét, illetve Mária Magdolnát is jelképezi, aki Krisztustól esett teherbe és az ő gyermekét hordta a szíve alatt.
– Amikor a látogató belép a kiállítótérbe, akkor olyan érzés fogja majd el, mintha egy ősi közösségbe érkezne, azzal a különbséggel, hogy ez egy kozmológiailag nyitott közösség – árulta el. Lesz egy festmény is, Ukkó néven, ami megint csak másik megközelítésben ábrázolja a Földanyát. A megnyitóról szólva elmondta, dr. Nagy Imre személye azért is különösen fontos, mert régóta ismeri az alkotói tevékenységét és nem mellesleg „síksági indán kultúrák” kutatásával is foglalkozik.
A helyszínnel összefüggésben Baji Miklós Zoltán úgy fogalmazott, amikor először meglátta a tornyot, máris tudta, hogy mit, milyen projektet fog idehozni. Kamara kiállításra kiválóan alkalmas, nincs ehhez fogható Békés megyében – húzta alá végül.
