2022. november 26., szombat
FONTOS

Fröhlich Ida kapta a Gnilka-díjat

Benyik György, Fröhlich Ida és Jakubini György

28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

A Római levél értelmezése az ortodox teológiában, a reneszánszban, a reformáció korában és a mai biblia­tudományban címmel rendezték meg a 28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát augusz­tus 28-30. között. Az eseményen került sor a Gnilka-díj átadására.

A reformáció idején a rómaiaknak írt levél a teológiai viták középpontjába került, ezt bizonyítja az is, hogy ebben az időszakban a reformátorok írásai mellett számos katolikus kommentár is született róla. A konferencia három napján mintegy huszonöt előadás hangzott el. Martos Levente Balázs, a Győri Hittudományi Főiskola tanára, a Pápai Biblikus Bizottság tagja Isten gyermekeinek szolidaritása a teremtéssel címmel tartott előadást.

Az előadó idézte Lynn Townsend White történészt, aki 1967-ben írt munkájában a jelenlegi ökológiai válságért a zsidó–keresztény hagyományt tette felelőssé. A szerző a kereszténységből vezette le az állandó fejlődés gondolatát, mely eszme később mindent maga alá akart gyűrni. Gerhard von Rad német evangélikus teológus szerint igazota ezt a megállapítást azzal, hogy a zsidó-keresztény felfogás középpontjában az üdvtörténet áll, ez pedig feltételezi a folyamatos fejlődést.

Mások szerint viszont a fejlődés gondolata nem teljesen negatív, hiszen ez teszi lehetővé az emberi civilizáció kibontakozását. Michael Wolter evangélikus teológus szerint azt minden keresztény eleve tudja, hogy a természetet nem lehet kizsákmányolni. A természet szerepe az, hogy vár. Ez ad lehetőséget arra is, hogy az emberben tudatosuljon a saját várakozása. Rá kell jönnie, hogy Isten terveivel megegyezően kell cselekednie. Az embernek a természet passzív, sóhajtozó várakozására kell válaszolnia. Isten már mindent eldöntött, most már csak be kell ennek teljesednie. Ugyanakkor fontos, hogy lássuk, halljuk és értsük meg azt a világot, amiben élünk.

Csernai Balázs előadásában azt vizsgálta, vajon Szent Pál apostol hogyan nyilatkozik önmagáról a rómaiak­nak írt levélben. Miért írta az apostol ezt a levelet? Azért, mert be akart mutatkozni a római keresztényeknek, és ez a levél készítette elő útját, azt az utat, mely majd tovább, Hispánia felé is vezethet. Ha ez így van, akkor nemcsak teológiáját szerette volna kifejteni, hanem önmagáról is beszélt. Pál a levél több fejezetében használ egyesszám első személyű igéket. Ez azonban azért csalóka, mert ilyenkor az alany sokszor nem ő, hanem Isten. A többesszám első személyű igék általában a keresztény közösséggel kapcsolatban jelennek meg, de mindez jelenti az embert általában és a zsidó közösséget is.

Pál apostol a saját szolgálatát kultikus formában írja le, mely leginkább egy pap feladatainak a felsorolását jelenti. E kultusz lényege, hogy az ember megfelelően rendezett módon találkozzon Istennel. Pál az egyedül igaz Istennel hozza kapcsolatba a rómaiakat is. Ez a kultusz Krisztusban teljesedik be. Az apostol elmondja, hogy szerte a világon alapított olyan közösségeket, melyek aztán tovább tudják adni az evangéliumot. Azt is megfogalmazza, hogy rajta keresztül Krisztus cselekszik…

A konferencia keddi munkanapját követő estén jótékonysági koncertre került sor Felekezetek zenéje címmel a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyházban. A nagy történelmi egyházak jellemző zenedarabjait adta elő a Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Ökumenikus Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Simon Bálint orgonaművész Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester, valamint Nagy-Szabó Kornélia karmester vezényletével. A zenedarabok között olvasták fel Fabiny Tamás evangélikus és Fekete Károly református püspöknek a konferencia résztvevőihez írt levelét.

A tanácskozáson jelen lévőket Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek is üdvözölte. Az ő üzenetét Kocsi György, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola docense olvasta fel. Az érsek a ró­maiak­nak írt levél egy sorából indult ki: „Értelmemmel az Isten törvényének szolgálok.” (7,25) Hangsúlyozta, a „kereszténység a hitet Jézus Krisztus személyére koncentrálta, mert benne ismerte fel az Isten Fiát”. Ez a hit bizalom és ésszerű megokolás is. Az értelem fontos része a hitnek, mert a keresztény ember meggyőződéses hívő, nem pedig hiszékeny. A hitre eljutni ugyanakkor csak Isten kegyelmével lehetséges. Korunk mindent megkérdőjelező szellemi légkörében nehéz tanúságot tenni a keresztény hitről. Mindennek ellenére a hitnek meg kell mutatkoznia cse­le­ke­de­teink­ben is.

A koncert szünetében adta át Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Fröhlich Ida egyetemi tanárnak a Joachim Gnilka német katolikus teológusról elnevezett díjat. Az ókortörténész, hebraista tudós munkásságát Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora méltatta, a laudációt Martos Levente Balázs olvasta fel.

Az esemény végén Benyik György, a konferencia igazgatója és Ioan Chirilla, a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem szenátusának elnöke írt alá megállapodást a jövőbeni szorosabb együttműködésről. Ezt követően a rendezvény résztvevői kezükben égő gyertyával körülállták az oltárt, és a jelenlévőkkel együtt imádkoztak az üldözött keresztényekért.

Nézze meg ezt is:

Elkészült a Vereshús Gyulai Kolbász-és Húsmanufaktúra hentesáru-feldolgozó üzeme

  Elkészült a Vereshús Gyulai Kolbász-és Húsmanufaktúra hentesáru-feldolgozó üzeme, az átadó ünnepséget csütörtök délután tartották. …