2020. január 20., hétfő
FONTOS

Felkészülés az életadó szeretet megélésére

Jegyes Hétvége minden ősszel és tavasszal

Azt mondják, hogy a házasságra való előkészület már kisgyermekkorban, a családban indul. Így van ez rendjén. Ám nemcsak az tény, hogy a mai huszonévesek nagy része csonka családban nőtt fel, és ez sok sérülés forrása lehet, hanem az is igaz, hogy még az otthonról hozott jó példa is kevés támaszt nyújt korunk szerteágazó házasságot tépázó kísértései közepette. Az elkövetkező sorokban kérdés-válasz formában igyekszünk olvasóinknak segítséget nyújtani az eligazodásban.

Egy szakma elsajátításához sokszor 15–20 év szükséges, hogy a tanulmányokat és a gyakorlatokat elvégezzük. A házasság olyan vállalkozás, amely életre-halálra szól, nem lehet hát felkészületlenül nekiindulni! Önmagunkat is jól kell ismerni és a másik személyt is, akivel készek vagyunk jövőt építeni. Mindenekelőtt azonban teremtő és gondviselő Istenünk ránk vonatkozó tervét is érdemes fürkészni, hogy jó irányba induljon keresésünk.

Amikor szép, szerelemfűtette fiatalokkal találkozom, Istenünknek adok hálát. Igyekszem őket arra vezetni, hogy a bennük gyúlt élet-energia ne csak fellobbanjon, és aztán hamar elhamvadjon, hanem életadó legyen egymás és mások számára. A szerelmes ember fölfedezése, hogy nem elegendő önmagának. Végre kilép önző magányából, és rácsodálkozik a másik testi-lelki szépségére. Ám ott van a veszély, hogy e kétpólusú élet kalandjához olyannyira ragaszkodnak, hogy nem mernek továbblépni az elköteleződés útján, és a páros önzésben rekednek.

Büszkék lehetünk egyházunkra, amely anyai szeretettel és atyai gondoskodással tanítja tagjait a nagybetűs életre. Gondoljunk bele, hol máshol kaphatnak segítséget azon nyitott szívű fiatalok, akik lelkük mélyén arra éreznek hivatást, hogy családot alapítsanak, ha nem a helyi egyházközségükben? Az ifjú pár becsönget plébánosához, aki mindenekelőtt örömmel fogadja elköteleződésük iránti szándékukat. A személyes elbeszélgetések során sok tapasztalatából kiindulva nem hallgatja el azokat a buktatókat, amelyek rájuk várnak a tervezett közös élet során. Ugyanakkor biztosítja őket, hogy Isten nem hagyja magukra őket. Az egymást szeretőket arra buzdítja, hogy immár közösen fürkésszék Isten sugallatait, amellyel vezetni akarja őket az életadó szeretet útján.

Több plébánián gyakorlattá vált, hogy házaspárok tanúságtétele segíti a fiatalok felkészülését a házas életre. Az általam vezetett Újszegedi Jegyes Esték során a 10 alkalom mindegyikén egy-egy házaspár készül, hogy közös életükből feltárjanak valami tanulságosat. Plébánosukként ismerem őket, és arra kérem, hogy az este során egy konkrét témát járjanak körül. Egy alkalommal a nemrég házasodott pár arról vall, hogy miként változott meg az életük a gyermekvárás és a szoptatás idején – örö­meiket és nehézségeiket egyaránt említve. Azt követő alkalommal egy másik házaspár arról tesz tanúságot, hogy miként tudták jó szívvel fogadni a hatodik gyerekük érkezését, és ez miként rendezte át a köztük levő kapcsolatot. Van, aki arról számol be, hogy miután hosszú évekig nem született gyermekük, hogyan jutottak arra a közös döntésre, hogy örökbe fogadó szülők legyenek. Hitelességüket az is fokozta, hogy elhozták immár mindhárom nevelt gyermeküket, akik az esti beszélgetés ideje alatt a plébánia szomszéd termében játszhattak. Van, aki elmondta, hogy miként élték át a család anyagi csődjét. A házukat elárverezték, s most albérletben élnek, ám ez egymás iránti szeretetüket nem ásta alá, sőt házasságuk megerősödött a megpróbáltatás következtében. Mások arról tanúskodnak a fiatalok előtt, hogy miként formálódott kapcsolatuk annak következtében, hogy egyikük súlyos és fokozódó betegségben szenved – mindezek közepette Isten áldásáról meg vannak győződve, és a hitbeli barátaik segítségére is számíthatnak.

 

A tanúságtételnek az is hatékony módja, amit a Házas Hétvége katolikus lelkiségi mozgalom kínál. Immár másfél évtizede egyházmegyénkben indult a Jegyes Hétvége program, amit minden ősszel és tavasszal Szeged-Szentmihály plébániaépületében tartunk. A péntek délutántól vasárnap délutánig tartó bentlakásos, interaktív programon általában 8–12 jegyespár vesz részt. A programot két házaspár és egy pap vezeti oly módon, hogy a hétvégén sorra kerülő 13 témáról a pap, valamint a férj és a feleség mondja el tapasztalatait, majd feladatot ad a fiataloknak, melyet egyénileg készítenek, de párjukkal osztanak meg. Nagyszerű lehetőség ez számukra, hogy pl. a férfi és női szerepekről, a vágyott és megélt szexualitásukról, a pénzkezelési terveikről, az imaéletük mikéntjéről elbeszélgessenek, vagy a gyereknevelési szempontjai­kat ütköztessék. A Jegyes Hétvége során tehát lehetőséget és időt kívánunk biztosítani arra, hogy a házasságra készülők megfogalmazzák közös élettervüket.

Érdeklődni és jelentkezni lehet Tóth Tamás és Ildikó házaspárnál (tothzsilda@gmail.com), illetve a program pap felelősénél az újszegedi plébánián.

Nézze meg ezt is:

Változik a gyulai kiállítóhelyek nyitva tartása

Egy órával korábban nyit és zár január 21-től az Almásy-kastély, a vár, az Erkel emlékház, …