Gyulatelevízió
Istenszömek rajzolója
Különleges albumot vehettünk kézbe a szegedi egyetem Néprajzi Tanszékének jóvoltából. A 110 esztendeje született, világhírű fametsző és grafikus, Buday György 31 fiatalkori rajza a híres alsóvárosi építészeti motívum, a napsugaras házoromzat gazdag formavilágát örökítette meg az archaikus parasztpolgári létforma alkonyán, a húszas évek derekán. Buday György, aki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapítójaként, a szegedi ferencesek máriás lelkiségének megörökítőjeként és az első szabadtéri Tragédia-előadás látványtervezőjeként írta be magát a helytörténetbe, eszmetársaival – többek közt Ortutay Gyulával és Radnóti Miklóssal – együtt tudatosan törekedett hidakat verni a múlófélben lévő népi műveltség és a polgári kultúra között. Amikor a Szegedre száműzött kolozsvári egyetemmel Szegedre vetődött, a régészeti tanszék professzorának fia ösztönösen kezdte számba venni a nagy Víz után egységes koncepció nyomán kialakított alsóvárosi utcák bámulatra méltón változatos házvégeit, amelyek egyszerre adtak számot a tiszai faiparosság díszítőhajlamáról és a vallásos szokásrend hatásait őrző parasztpolgári gondolkodásmódról. A közép-európai barokk szellemiségben igen elterjedt napsugaras motívum a ferences templom főoltáráról sugárzott szerte a szegedi határba, és vált oltalmazó, gondviselésért folyamodó szimbólummá. Buday György precíz rajzai e motívum gazdag változatait őrizték meg, hogy utóbb a magas művészet világában is otthonra leljenek: az évtizedeken át angliai emigrációba kényszerült mester számos drámai metszetsorozatán képezik az alföldi sors és lelkiség képi hátterét.
Lemezen a Szent Gellért-oratórium
A szegedi székesegyházban két éve lezajlott ősbemutató és számos további sikeres templomi előadás után immár a zenegyűjtők polcain is helyet kaphat Tóth Péter Szent Gellért alakját megidéző oratóriuma. Az egyházmegye felkérésére szerzett, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus és a népszerű bariton, Szélpál Szilveszter előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével rögzített nagyszabású alkotás nem a krónikák módján közelíti meg az első csanádi püspök legendákkal övezett alakját, jóval inkább az útmutatásra váró jelenkor, a patrónust nélkülöző modern ember szemszögéből, liturgikus alapállásból emeli fohászát a vértanú püspök elé. A finoman stilizáló, a magyar népének tónusait is harmóniái közé szövő zenemű rögzítése különösen figyelemre méltó, hisz nagy előadói apparátusra írott klasszikus zenei alkotások napjainkban csak kivételes esetben kapnak lehetőséget a hangzó formában való fennmaradásra.
Fuvolabonbonok
A kiváló fuvolaművész, Varga Laura, aki a szegedi Classic Trio tagjaként az elmúlt hetekben az egyházmegye több templomában is koncertezett állandó partnereivel, Vizsolyi Lívia fagottművésszel és Klebniczki György zongoraművésszel, hangszere legnépszerűbb darabjait vette föl legújabb lemezre.
– Ami a műsorválasztást illeti, a színesség volt a kitűzött cél: sok apró, karakteres, ugyanakkor értékes zenét szerettem volna lemezre venni. Az a jó, ha mindenki megtalálja benne, amiért szívesen hallgat zenét: aki a virtuozitást kedveli, találjon virtuozitást, de legyen benne vidámság, aki pedig szerelmes, szomorú vagy elgondolkodtató zenét hallgat szívesen, neki is öröme teljék benne – vallja a közkedvelt művésztanár. A számos korszakon átívelő programban egyebek mellett olyan klasszikus slágerek hallhatóak, mint a Vocalise Rahmanyinovtól, Hacsaturján filmzeneként elhíresült Adagiója, de Schubert és Bach–Gounod Ave Mariája is helyet kapott a lemezen.
Örök tájak
Aki az idén 80 esztendős Zombori László képei között időzik, azon egyszerre lesz úrrá a természet nyugalma és a természetfölötti békéje. Zombori László tájfestészete lírai indíttatású: klasszikus harmóniájú, részletszépségekben gazdag, finoman árnyalt természeti képeiben mindig ott érezni a szemlélő nosztalgiáit a megörökített látvány kiegyensúlyozottsága, időtlen szépsége, konfliktusmentessége után. Miközben a művész őrzi a látvány realitása iránti hűségét, fonalas tájmetszetei a rétegek, dimenziók átjárhatóságát teszik érzékletessé, finoman átvezetve a lírai absztrakciók világába. A háttérbe húzódó alkotó, átértelmezett tájvíziói nem adnak számot indulatairól, jóval inkább egyfajta idealizált béke szigetét teremtik meg. Még sorvadóban lévő, pusztulásnak indult természeti elemeiből is megbékéltség árad: Zombori László képes arra, hogy egyetemes dimenziókban láttassa a nagy ciklusokba rendeződő teremtett világ dolgainak képét, miáltal az ember, a halandóságának tudatával küszködő lény enyhülésre talál a látvány felkínálta, felfejthetetlen és kimeríthetetlen rejtély-szövedékben.
A zene mindenkié
A zene október 1-jei világnapjához kapcsolódóan több örömteli kezdeményezésnek is szem-, illetve fültanúi lehettünk, amelyek azt tűzték célul, hogy bomoljanak le a koncerttermi muzsikálás és a szélesebb közönség között húzódó akadályok. A szeptember 28. és 30. között lezajlott Fool Moon A Cappella Fesztivál hivatalos pódiumprogramja ebben az esztendőben a KÓSZA névre keresztelt utcai kórusakcióval bővült. Az örömteli, művészi színvonalú vokáléneklés számára meglepően széles tábort teremtő szegedi együttes, a Fool Moon és élvonalbeli külföldi vendégeik mellett a Kórusok Szabadon programjának keretében a város iskolai, professzionális és félprofesszionális énekkarai bukkantak föl a legkülönfélébb helyszíneken, alkalmi zenei pódiummá varázsolva a köztereket, mosolyt csalva a hétköznapi teendőikbe merült járókelők arcára. Hasonló cél lebegett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának művésztanárai és növendékei előtt is: kivinni a komolyzenét a mindennapok színtereire. Így tölthette be a Zene Világnapján rézfúvósmuzsika és fuvolatrió a piaccsarnokot, klarinétegyüttes hangja a parkot, szólhatott vadászkürt palotaerkélyről és ünnepi fanfár városházi toronyból.
