2024. március 28., csütörtök
FONTOS

Újszentiván: nyolcvanéves a lelkészség, ötesztendős a templom

Újszentiván büszke tornya

Évszázadnyi várakozás

A Szegedtől alig tíz kilométerre fekvő Újszentiván területe a török időkben elnéptelenedett, s a község földjét csak a tizennyolcadik század közepén népesítették be újra délvidéki ortodox vallású, szerb anyanyelvű és nemzetiségű lakossággal. A modern kori Újszentivánra az 1740-es évektől szerbek, az 1800-as évek első tizedétől a Bánság területéről érkező katolikus németek érkeztek, s a faluban a katolikus magyarság csak az 1830-as–1840-es években jelent meg.

A helyi szerbek temploma már 1758-ban állt, azon a helyen, ahol a ma is megcsodálható. Mária, a Legszentebb Istenszülő tiszteletére az 1850-es években emelt ortodox templom van. Ezzel szemben a szentiváni katolikus közösségnek évszázadnyi időt kellett várnia az önálló lelkészségre és a saját templomra is. A falu katolikusai az elemi iskola egyik részében alakítottak ki alkalmi kápolnát, amelynek – eleinte Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt – oltárát a tanítás idején nagyméretű szekrényszerű fallal választották le a tanteremtől. Ez az iskolakápolnai megoldás kényszerűségből az államszocializmus idejéig tartott. A kápolna búcsúja idővel a Szent Kereszt Felmagasztalásának (szeptember 14.) ünnepe lett.

Az újszentiváni katolikusok lelki gondozása megjelenésüktől kezdve a szőregi katolikus plébánia papjainak – plébánosainak és káplánjainak – a feladata volt. Egészen 1937-ig, amikor is megszervezésre került az újszentiváni lelkészség, s a falu katolikus közössége először története során saját papot kapott. Glattfelder Gyula csanádi püspök ugyanis 1937. szeptember 1-jei hatállyal megalapította a helyi lelkészséget. Mint írta a főpásztor: „Újszentivánt elválasztom a szőregi anyaegyháztól, s önálló lelkészség rangjára emelem”.

Az első újszentiváni katolikus lelkész Winkler József volt. Személyére azért esett a püspök választása, mert – mivel maga is német származású családból való volt – beszélte a német nyelvet, amelyet a nagyszámú német hívőt számon tartó egyházközségben a lelkipásztori szolgálatában is hasznosítani tudott.

Winkler József hozzálátott a lelkészség megszervezéséhez, a lelkészlak és a hivatal berendezéséhez, valamint a templom megépítéséhez. Lelkészi lakásnak és hivatalnak ugyan vásárolt egy házat a Fő (mai Felszabadulás) utcán – ennek a telkén áll a mai templom –, a templomépítés azonban nem valósult meg. A hívek által a harmincas évek végére összegyűjtött mintegy huszonkétezer pengő a második világháborús infláció során elenyészett. S a katolikus templom megépítésére hetvenöt esztendőt kellett várni. A Keresztelő Szent János – akinek alakját a falu a nevében is őrzi – tiszteletére emelt, Germán Géza építész tervezte újszentiváni katolikus templomot 2012. június 23-án szentelte föl Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök.

A szentiváni katolikus kápolna 1960-tól több mint fél évszázadig a lelkészlak helyén kialakított liturgikus térben működött. A helyi kommunista vezetés ugyanis akkor egyszerűen kiutasította az egyházat az iskolából. Mint Farkas Lajos újszentiváni lelkész 1960 novemberében jelentette a püspöki hatóságnak: „Mai napon az iskolaigazgatóság értesített, hogy miután az iskola helyben lakó gondnok nélkül maradt, kötelességük fokozottan gondoskodni az iskola értékeiről. Az ottlévő »társbérletszerű« kápolnaterem nagy felelősség elé állítja mindkét felet, mert nem mindennap van az iskola részéről ott valaki, mikor istentisztelet van. – Komplikációk elkerülése végett szeretettel és nyomatékosan kérnek, hogy az egyház saját elhatározásából gondoskodjon más kápolnáról.”

A nyolcvan éve fölállított újszentiváni katolikus lelkészségnek három önálló lelkésze volt: Winkler József (1937 és 1957 között), Farkas Lajos (1957-től 1968-ig) és Szűcs József (1968 és 1985 közt). Azóta előbb a tiszaszigeti plébános, majd a szőregi lelkész, napjainkban ismét a szomszédos falu, Tiszasziget plébánosa látja el az újszentiváni katolikusok lelki szolgálatát.

Nézze meg ezt is:

Félévszázados jubileumához ért a városi borverseny

  Sándor János több, mint 15 éve foglalkozik borászattal  néhai nagyszülei háznál, ahol van borospince …