Gyulatelevízió
A Magyar Tudomány Ünnepe a Magyar Tudományos Akadémia által 14 éve minden év novemberében megrendezett országos és határon túli programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban. A 2017. év mottója az Emberközpontú tudomány. Egyházmegyénk főiskolája rendezvénysorozattal igyekezett rámutatni a tudomány és a társadalom együttműködésének szükségességére az emberi életminőség kedvező irányú befolyásolása érdekében. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.
Szeged:
II. Országos Resztoratív Konferencia
A Gál Ferenc Főiskola november 17-én Szegeden tartotta meg a II. Országos Resztoratív Konferenciát. A pedagógiai rendezvénynek mintegy 170 résztvevője volt az ország különböző köznevelési és felsőoktatási intézményeiből, közülük 60 pedagógus továbbképzésként is teljesítette a programot.
A Gál Ferenc Főiskola (GFF) negyedik éve intenzíven is foglalkozik a resztorativitás kérdéseivel, annak közösségi és különösen is pedagógiai alkalmazásával. Az Országos Resztoratív Konferencia (OREKO) célzottan a resztoratív eljárások pedagógiai alkalmazását és annak tapasztalatait hivatott közvetíteni. A mostani második OREKO az iskolákban lévő, erősítendő vagy éppen újraalakításra váró közösségekben alkalmazható resztorációról szólt.
A rendezvény fókuszában a növekvő számú fegyelmezetlen, éretlen, érzelmileg elhanyagolt, neveletlen iskolás gyermek állt. Közülük egyre többen válnak problémássá, bűncselekmények vagy agresszív események részesévé és iskolaelhagyókká, aminek eredményeképpen a társadalom számára korán marginalizálódnak. A resztoratív szemlélet értelmében ez esetben is különös szerepet kaphat a közösség a nehéz helyzetek, konfliktusok idején azzal, hogy támogatást nyújt a problémákkal való szembenézéshez.
A konferenciát Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár nyitotta meg, kiemelve, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma felhívta a köznevelési intézményeket a resztoratív sérelemkezelési módszerek alkalmazására. Ennek érdekében egy tájékoztatót állítottak össze a köznevelési intézmények számára a resztoratív sérelemkezelésről.
Az első plenáris előadásban Pálfi Erika, az EMMI főosztályvezetője a pedagógusok szerepéről beszélt a konfliktuskezelésben és a resztoratív sérelemkezelés alkalmazásában. Előadásában összefoglalta azokat az eredményeket, amiket egy helyzetfeltáró mikrokutatás hozott a digitális gyermekvédelem oktatási vonatkozásainak feltérképezésére. Az 1245 általános és középiskolára kiterjedt kutatás alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége számára az internet veszélyforrást is jelent, ami főleg a középiskolákat érinti. Mára az intézmények felismerték, hogy sokat tehetnek a biztonságos internethasználatért. A kontroll mellett internetbiztonsági tájékoztatókat szerveznek, szűrőszoftvereket és víruskeresőket alkalmaznak. Sok esetben a tanulók sincsenek tisztában azzal, hogy egy elkövetett „hecc” akár bűncselekménynek is minősülhet. Pálfi Erika a helyreállító technikák kapcsán tárgyalta az iskolai sérelemkezelés feladatait, és ezzel kapcsolatban a resztoratív sérelemkezelés előnyeit, amelyek közül a legátfogóbb, hogy a sérelemkezelés során mindenki által elfogadható megoldás alakul ki. Az elérhető jó gyakorlatok és módszerek közé tartozik az Iskolai Konfliktus Tudásközpont gyűjtőhonlap (iskon.opkm.hu) és az Áldozatsegítő Központ, amelyet idén júniusban nyitottak meg.
Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusa az iskolai bántalmazás resztoratív szemléletű megelőzéséről és kezeléséről tartott előadást. Az iskolai bántalmazás, zaklatás kapcsán kiemelte, hogy különböző programokkal próbálják a pedagógusok munkáját segíteni, amelyeknek az a célja, hogy az áldozathibáztatás szemléletén változtassanak, továbbá meg kell tanítani a gyerekeket a jóvátételre, amivel az általuk okozott kárt kompenzálni képesek. Az iskolai prevenciós programok közül kiemelte a finn KiVa programot, amely egy tantervbe épített „antibullying” program, amely a bántalmazással és annak hátterében zajló folyamatokkal foglalkozik.
Kecskeméti Mária, az új-zélandi wellingtoni középiskola szakvezetője a Közösségek, ahol mindenki számít című előadásában az általa kidolgozott új-zélandi modelljén, a „Kapcsolatvezetési eljáráson” keresztül ismertette a tanárként megélt saját tapasztalatait. A program legfontosabb alkotó elemei azok a reflexiók, az elemzést segítő fogalmak és folyamatok, amelyek a kapcsolati problémák és a kulturális közeg pontosabb megértését, magyarázatát és annak megváltoztatását segítik elő. Mi az oka annak, hogy egy közösségen belül csak bizonyos egyének, csoportok számítanak? Ezt a fajta hatalmi dinamikát kellene a tanárnak megérteni és a „Pedagógiai Körök” segítségével leépíteni. A „Körök” a befogadó közösségek létrehozásának egyik módja is lehet, ahol mindenkit meghallgatnak, és a korábban „némaságra ítélt” tagok véleménye is számít, nemcsak a hangadóké.
Csomortáni Zoltán, a GFF adjunktusa volt a konferencia elnöke. Előadásában a főiskola oktatói által mentorált szegedi iskolákban alkalmazott resztoratív technikákat tekintette át. Bemutatta a Pedagógiai Szakszolgálatban végzett munkát, illetve a Gedói Általános Iskola resztoratív modellintézménnyé fejlesztését. Ezek a programok a konfliktusok megoldásán túlmenően a helyi problémákra keresnek megoldásokat.
A következő szegedi OREKO jövőre lesz, addig is pedagógiai-pszichológiai műhelymunkában fejlesztik a resztoratív eljárások hazai alkalmazását a Gál Ferenc Főiskolán és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetében.
Szarvas:
Az emberi lélek virágai Arany János és Kodály Zoltán példaadása
Négy határon túli és egy hazai felsőoktatási intézmény pedagógus-hallgatóit látta vendégül a Gál Ferenc Főiskola szarvasi kara. A november 15-én és 16-án a történelmi Magyarország közepén megszervezett esemény célja az volt, hogy erősítsék a hazai és külhoni magyar pedagógusképző műhelyek kapcsolatát.
A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karról, a partiumi Keresztény Egyetemről, a felvidéki Selye János Egyetemről, a kárpátaljai Magyar Főiskoláról, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem tanítóképző karáról érkeztek oktatók és pedagógus-hallgatók november közepén Szarvasra, ahol a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara Az emberi lélek virágai címmel Arany János és Kodály Zoltán munkásságát a középpontba állító szakmai találkozót szervezett.
Az esemény megnyitóján Kiss-Rigó László hangsúlyozta, a magyar kultúra két jeles alakjának teljesítménye példa lehet a mai nemzedékek számára. A püspök szerint a huszonegyedik században két szellemi irányzat áll egymással szemben: az egyik az értéksemleges tömeggé válás felé vezet, a másik pedig az értékmentő és értékteremtő közösség irányába mutat. Ez utóbbi folyamat pozitív, ezért fontos tudatosítani és átgondolni azt is, hogy kultúránk nagyjai milyen szolgálatot végeztek a nemzeti közösség javára.
A találkozó első napja egybeesett a Magyar Szórvány Napjával. A rendezvény nyitóelőadásában Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kormány két évvel ezelőtt azért vezette be az emléknapot, hogy erősítsék a határon túlra került magyar közösségek nemzethez tartozását. Az előadó megerősítette a magyar állam elkötelezettségét a hatékony nemzetpolitika mellett, melynek szerves tartozéka az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér további erősítése. Ennek a folyamatnak szép és fontos állomása a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának példaadó kezdeményezése, hiszen az intézmény – kapcsolódva az Arany-évfordulóhoz és Kodály Zoltán életművéhez – alkalmat teremtett hat egyetem és főiskola tanárai és hallgatói számára, hogy ismerkedjenek, tapasztalatokat cseréljenek és egy barátságos vetélkedő keretében összemérjék tudásukat.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora előadásában az emberközpontú és nemzeti, azaz magyar tudomány jelentőségét méltatta. Kiemelte, hogy a pedagógusképzésben mindennek különös jelentősége van: a nemzeti tudománynak kizárólag az ember alkotta határokon átnyúlva a magyar kultúra egyesítése a feladata.
A szarvasi pedagógiai kar hagyományosan jó kapcsolatot ápol a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar felsőoktatási intézményekkel – mondta el Lipcsei Imre dékán. A tudománynapi találkozón a szakmai programok mellett nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezt a kapcsolatot elmélyítsék. A határon túli intézményekből érkező vendégek az első napon hazájukból hozott népdalokat adtak elő, a második napon a Kodály Zoltán és Arany János életművéhez kapcsolódó előadások mellett egy vetélkedőn is összemérhették tudásukat. A szervezők a feladatok összeállítása során nem a tárgyi ismeretekre helyezték a hangsúlyt. A cél az volt, hogy a hallgatók minél jobban megismerjék Kodály és Arany nemzetépítő szellemiségét, valamint hogy kötetlen formában közelebb kerüljenek egymáshoz is.
Gyula:
A nehézségekkel küzdő gyermekeknek nyújtanak segítséget
Az intézményben zajló tudományos munkát mutatták be a Gál Ferenc Főiskola gyulai karának a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó konferenciáján. A november 16-án megtartott eseményen a reziliencia-méréssel kapcsolatos kutatási eredményeiket ismertették a főiskola oktatói.
Az emberközpontú tudomány volt a mottója a Gál Ferenc Főiskola idei tudománynapi eseményeinek. Ehhez kapcsolódott a gyulai Egészség- és Szociális Tudományi Karon megtartott szimpózium is, ahol annak a többéves tudományos kutatómunkának az eredményeiről számoltak be, ami az iskoláskorú gyermekek nevelésében és oktatásában nyújthat segítséget.
A kutatás 2012-ben Homoki Andrea doktori disszertációjához kapcsolódva kezdődött. Az intézmény dékán-helyettese a gyermekvédelemben érintett fiatalok reziliencia-szintjét vizsgálta. A reziliencia a pszichológiában egy olyan rendszer, ami a hosszan tartó nehézségekkel való megküzdéshez szükséges képességeket foglalja magában. Ezek a képességek mindenkiben más mértékben vannak jelen. Egy olyan ember, aki nyugodt, kiegyensúlyozott körülmények között nő fel, magasabb reziliencia-szinttel rendelkezik, mint azon társai, akik már gyermekkorukban családi nehézségekkel szembesülnek. Bár ezek a képességek fejleszthetőek, a hosszan tartó krízis-helyzetekkel találkozó gyermekek későbbi életük során nehezebben viselik el a stresszt, és tanulmányaik során is gyakrabban ütköznek nehézségekbe.
Homoki Andrea éppen ezért fontosnak tartotta a gyermekek reziliencia-vizsgálatának a folytatását, így 2015-ben a disszertáció folytatásaként egy kutatócsoportot hozott létre a gyulai főiskolán. A kutatócsoport tagjai – Czinderi Kristóf, Sándor Zita és Fodorné Vidó Renáta – Magyarországon elsőként létrehozták a gyermekvédelmi központú reziliencia-modellt, amivel hatékonyabb és célzottabb segítséget kaphatnak a nehézségekkel küzdő gyermekek képességeik fejlesztésében. Ez a modell nemcsak a gyermekvédelemben érintett fiataloknak, hanem az őket nevelőknek és oktatóknak is segítséget nyújthat.
A Gál Ferenc Főiskola oktatóinak munkája áttörést hozhat a gyermekek iskolai sikerességének növelésében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan figyelemmel kísérte, és segítette a kutatást, és az eredmények gyakorlati alkalmazásában is segítséget nyújt, hiszen a nehézségekkel küzdő gyermekek képességeinek fejlesztése kiemelt fontossággal bír a jól működő társadalom építésében.
