Gyulatelevízió
„Lépjünk ki!” – hallhattuk már sokszor Ferenc pápa felszólítását, hogy életünk zártságából kilépve, vigyük el az Örömhírt mindazokhoz, „akik a Jézus Krisztussal való barátság ereje, világossága és vigasztalása nélkül, az őt befogadó hívő közösség és az élet értelmének horizontja nélkül élnek”. (Evangelii gaudium 49)
Talán érdemes is elgondolkodnunk azon, hogy szűkebb környezetünkben kikhez küld minket az Úr? A mindennapok tennivalói ellenére, jó szóval, imával, segítő kezekkel nap mint nap segíthetjük egymást. S ki-ki tehetsége, szaktudása szerint tud is segíteni. Ehhez állandó fejlődésre, tanulásra van szükségünk. Ezzel a szándékkal gyűltek össze június 5-7. között azok az érdeklődők is, aki a Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében képzés keretében találkoztak a hódmezővásárhelyi Szent István Király Plébánián.
A Boldog Ceferino Intézet és a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász közös szervezésében jött létre ez a találkozó, amelynek témája a cigány testvérek közt végzett misszió teológiai és lelkipásztori alapelveinek ismertetése, módszertani és lelkipásztori tapasztalatok megosztása volt. Ez a program illeszkedik az intézet kétéves pályázati programsorozatába is, amelyben az ország három helyszínén (Kazincbarcika, Tuzsér és Hódmezővásárhely) párhuzamosan tartunk a témában találkozókat. Mindhárom helyszínen csatlakoznak hozzánk a határon túli magyar egyházmegyék tagjai is, a tapasztalatcsere által is erősítve az kapcsolatokat, és egyben a megújulást a pasztorális feladatok ellátásában. Ez alkalommal kispaptestvérek képviselték a Nagyváradi, Szabadkai és Szeged-Csanádi Egyházmegyéket, valamint a Gyulafehérvári Főegyházmegyét is. Két szerzetesrend egy-egy tagja, a Karitász munkatársai, gyerekvédelemben dolgozó szakemberek is csatlakoztak.
A képzés kifejezetten olyan papok, szerzetesek, hitoktatók és munkatársaik számára nyitott, akik keresik a cigány testvérek megszólításának, kísérésének és a hétköznapokban való támogatásának a lehetőségeit. A cigány testvérek között végzett szolgálat fő ereje a jelenlétben és az imádságos háttérben rejlik. Nagyban támaszkodik a területen működő egyházi, civil és önkormányzati szervezetek közötti együttműködésre, keresi és támogatja a többségi társadalom tagjaival a kapcsolódási pontokat, közös rendezvényeket, imaalkalmakat.
Olykor nehéz a sok nehézségen, szociális problémán túl is észrevenni, hogy cigány testvéreink milyen fogékonyak Istenre, hogy mennyi értéket hordoznak a családi kapcsolatok ápolásában, hogy örömeiket is meg tudják élni. Ezeken a készségeken keresztül segíthetjük őket fejlődni a tanulásban, munkavégzésben és a nyitottságban a társadalom egésze irányában.
A találkozón Antal Imre plébános beszámolója által bepillantást nyertünk a baksi közösség életébe. Mezőkovácsházán meglátogattuk a Békés Boldog Ceferino Közösségi Házat, ahol egymást támogató, szeretetteljes közösség várt minket. Kósa László, a Boldogasszony Missziója rend munkás fiatalok között végzett tevékenységét mutatta be. De a roma testvérek gondolkodásának, lelkületének mélyebb megismerésére is lehetőségünk volt, akár az iskolai nevelési helyzetekben, akár az plébániai keretek között. Anna testvér pedig az evangelizáció folyamatáról, az elköteleződésről beszélt nekünk.
Mindezen segítő tevékenységeket csak akkor lehet kitartóan végezni, ha nyitottak vagyunk arra, hogy ismeretlen vizekre evezzünk, és bátran Istenre hagyatkozzunk. Kérjük, kedves Olvasó, imával támogasd ezt a szolgálatot, hogy Isten országa még érzékelhetőbb legyen közöttünk!
forrás: boldog ceferino intézet
A szentségre való általános meghíváshoz szorosan kapcsolódik a misszióra való általános meghívás: minden hívő meghívást kapott az életszentségre és az igehirdetésre. Az volt a zsinat sürgető kívánsága, „hogy minden teremtménynek hirdetve az Evangéliumot, minden embert megajándékozzon Krisztus világosságával, amely ott tündöklik az Egyház arcán” (vö. Mk 16,15).
A népek missziójának megújuló vágya szentéletű misszionáriusokat követel. Nem elegendő sem a lelkipásztori módszerek megújítása, sem az egyházi erők jobb szervezése illetőleg összehangolása, vagy a bibliai és teológiai hitalapok elmélyültebb kutatása: sokkal fontosabb újraéleszteni az „életszentség vágyát” a misszionáriusok között és az egész keresztény közösségben, főként azok között, akik misszionáriusok közvetlen segítőtársai.
