2024. március 29., péntek
FONTOS

Glattfelder püspök új otthonra lelt Dél-Magyarországon

Konferenciával emlékeztek a püspök Temesvárról Szegedre érkezésének 95. évfordulójára a Gál Ferenc Főiskolán. Az első világháborút lezáró, hazánkat megcsonkító trianoni békeszerződés után a város befogadta Glattfelder Gyulát és püspökségét. Regnálása idején épült fel a Fogadalmi templom, amelynek tervezője, Foerk Ernő 150 éve született – az ő munkássága előtt is tisztelegtek a szervezők.

„A katolikus papság a viszonyok minden változása dacára kétségkívül önzetlen hűséggel ragaszkodik nemzeti sajátságai­hoz és eszményeihez. A népet, melyből származik, megtagadni, a bölcsődalt, mely gyermekálomban ringatta, elfelejteni nem fogja. Aki ezt megérteni nem elég emelkedett gondolkodású, lehet hatalmi tényező, de a civilizáció és a szabadság ellensége, s ezért hatalma sem visszfénye az örökkévalóságnak, hanem hordozója az enyészetnek” – üzente Glattfelder Gyula csanádi püspök még utoljára Temesvárról. Nem sokkal később a román kormány nyomására el kellett hagynia székhelyét, és a délmagyarországi Szegeden talált új otthonra.

Szavai most újra elhangzottak, ugyanis a Gál Ferenc Főiskola a Tanuljuk meg Szűz Máriától Krisztust hordozni! című konferenciával emlékezett a püspökre, aki 95 éve érkezett egyházmegyénk jelenlegi székhelyére, és 75 éve hunyt el. A közel két évtizedig tartó regnálásának legfontosabb eseménye a Fogadalmi templom felavatása volt. Tervezője Foerk Ernő másfél évszázada született, így egyben az ő emléke előtt is tisztelegtek november 22-én.

– Glattfelder magára úgy tekintett mint Szent Gellért utolsó örökösére – fogalmazott megnyitó beszédében a konferencia szervezője, Horváth Gábor, a Gál Ferenc Főiskola tanszékvezető docense.

Zakar Péter egyetemi tanár, a Szegedi Tudomány­egyetem rektorhelyettese, a Gál Ferenc Főiskola Keresztény Művelődéstörténeti Intézetének vezetője hozzátette: mindkét püspök olyan korban élt, amikor biztosnak hitt világok omlottak össze.

– Egy olyan képet nyerhetünk Glattfelder Gyuláról és Foerk Ernőről, amely segít minket a ma Szegedjén eltájékozódni, biztos alapot nyújthat nekünk, hogy ebben a zűrzavaros világban otthon érezzük magunkat – mondta

– Nehéz évek jutottak az 1911-ben csanádi püspökké kinevezett Glattfeldernek. Az első világháború után egyházmegyéje gyakorlatilag három részre szakadt. 61 százaléka Romániában, 26 százaléka a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban volt, és csupán 13 százaléka maradt Magyarországon – derült ki Gárdonyi Máté elő­adásából. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára elmondta, hogy a román kormány megnehezítette a püspök munkáját. Előfordult, hogy hónapokig nem tudott kapcsolatba lépni magyarországi papjaival.

– A magyarok legfőbb védelmezője volt egyházmegyéje területén – vélekedett Zombori István címzetes főiskolai tanár az 1918 utáni romániai időszakról. Rámutatott, hogy ennek érdekében – a magyar püspöki kar egyetértésével – még a hűségesküt is letette a román államra. Fellépett az új politikai hatalom hamis vádjai ellen, megtett mindent papjai és nyája érdekében. Ezt felismerte Bukarest is, amely végül elérte, hogy pápai utasításra kelljen elhagynia Temesvárt.

A püspök a Bánát központját elveszítette, azonban Szeged befogadta. Hatalmas örömmel üdvözölte őt a város, a hívek mellett a korabeli elit tagjai, a polgármester, a képviselők, az egyetem vezetői, a hadsereg és a rend­őrség tisztjei várták a vasútállomáson. Glattfelder méltó társakra talált munkájához Klebels­berg Kuno kultuszminiszterben, valamint Somogyi Szilveszter polgármesterben.

– Mindenkor szívén viselte a város sorsát. Nemcsak támogatta a szegedi katolikus ifjúsági mozgalmakat – mint elhangzott Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatója előadásában –, hanem a püspökséghez tartozó fiúnevelő intézet építését is felgyorsította. Hiányzott ugyan a püspöki palota, ez el is készült, de még ennél is fontosabbnak tartotta, hogy ne 15-20 ezer hívőre jusson egy templom az egyházmegye új székhelyén.

Horváth Gábor egyháztörténész kiemelte, jól együtt tudott működni a két patrióta, Glattfelder Gyula és Foerk Ernő. A kölcsönös tisztelet segítette munkájukat, az építész még naplójában is csak pozitívan írt a „püspök úrról”, és kifejezetten jól esett neki, hogy a dóm felavatása után szinte egyedül ő köszönte meg a hosszú évek alatt végzett munkáját.

Nem alaptalanul tette ezt. Foerk jelentősen átalakította Schulek Frigyes eredeti terveit, többek között a templom tégla burkolatát is neki köszönhetjük. A tervezőre jellem­zőek az „erős tornyok”, így magasabbak lettek itt is – magyarázta Horváth. – „Nem is tudnék egyhamar építményt, amely annyi közvetlenséggel hatna az emberre, olyan erősen vésődik az emlékezetébe és olyan felejthetetlen marad előtte, mint a torony” – idézte Foerkot az előadó. Tény, hogy Trianon a kortársak gondolataira ugyanúgy rányomta a bélyegét, mint Glattfelder életútjára.

– „A magasba emelkedő templom” tornyait az elszakított területekről is látni mint két ujjat az égre mutatva a magyar igazságért. – vélekedett Mandola Aladár művészettörténész.

A konferenciát követően levonhattuk a következtetést, Glattfelder Gyula püspöki működését és a dóm szimbolikáját talán egy szó köti össze a legszebben: a remény.

Nézze meg ezt is:

Fűtéstámogatással enyhítenek a téli gondokon

A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász egész évben számos jótékonysági akcióval és adománnyal segíti a rászorulókat. A téli időszakban …