2019. május 27., hétfő
FONTOS

Tovább nő a keresztény¬üldözés a világon

A világ 38 országában üldözik vagy diszkriminálják a keresztényeket és más vallási kisebbségeket – derül ki a Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú segélyszerv legújabb jelentéséből, melyet Rómában mutattak be. A világ lakosságának 61 százaléka él olyan országban, ahol nem tartják tiszteletben a vallásszabadságot. A nemzetek 9 százaléka diszkriminálja, 11 százaléka pedig egyenesen üldözi a vallási kisebbségeket. Minden hetedik keresztény olyan országban él a világon, ahol üldözésnek van kitéve. Összlétszámuk megközelíti a 300 milliót.

A Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú segélyszervezet ezeket a megdöbbentő adatokat tette közzé 14. jelentésében, melyet Rómában mutattak be. A jelentés kétéves periódust vizsgált 2016 júniusa és 2018 júniusa között, mely egyértelműen a vallásszabadság megsértésének emelkedését mutatja.

Összesen 38 olyan országot emel ki a jelentés, ahol súlyosan vagy szélsőségesen megsértik a vallásszabadságot. 21 országban üldözésről beszélünk, ezek: Afganisztán, Szaúd-Arábia, Banglades, Burma, Kína, Észak-Korea, Eritrea, India, Irak, Líbia, Niger, Nigéria, Pakisztán, Palesztina, Szíria, Szomália, Szudán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Jemen. Ezen túlmenően 17 országban diszkrimi­nálják hitük miatt az embereket, vagyis Algériában, Azerbajdzsánban, Bhutánban, Bruneiben, Egyiptomban, az Orosz Föderációban, Iránban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Laoszban, a Maldív-szigeteken, Mau­ritániában, Katarban, Tádzsikisztánban, Törökországban, Ukrajnában és Vietnámban.

Ezen adatokat egybevetve a világ lakosságának 61 százaléka él olyan országban, ahol nem tartják tiszteletben a vallásszabadságot. A nemzetek 9 százaléka diszkriminálja, 11 százaléka pedig egyenesen üldözi a vallási kisebbségeket.

Romlott a helyzet, a leg­üldözöttebbek a keresztények

A 38-ból 17 országban tovább romlott a helyzet az elmúlt két évben. A legüldözöttebb vallás egyértel­műen a kereszténység, melynek híveit az elnyomás és az intolerancia számos formája sújtja. A közöny és a hallgatás falát aláássák az erőszakos térítések és házasságkötések, a merényletek, az emberrablások, a kultuszhelyek és más vallási jelképek elpusztítása, az önkényes letartóztatások, az istenkáromlás vádjai, a vallási ügyek ellenőrzésének szabályozása és a nyilvános vallásgyakorlás különböző eszközökkel való korlátozása.

Az üldözés mögött leggyakrabban a szélsőséges iszlám áll, de emelkedőben van az ultranacionalizmus miat­ti erőszak is, mely a kisebbségek, vagy egyes esetekben mindenféle vallás ellen irányul.

Az Isis visszaszorult, de más szélsőséges iszlám csoportok terjednek

Az Iszlám Állam és más szélsőséges iszlám csoportok elleni katonai fellépés sikere elfedte más militáns iszlám mozgalmak előretörését Afrika, Közel-Kelet és Ázsia térségei­ben. Az iszlám fundamentalizmus 22 országban van jelen, ahol összesen 1 milliárd 337 millió ember él. Nigériában úgy tűnik, a Boko Haram veszít erejéből, viszont emelkedik a más iszlám csoportok által elkövetett erőszak. A keresztényellenes támadások továbbra is jelen vannak Egyiptomban. Az ország alkotmánya elvileg szabad vallásgyakorlást engedélyez, de ezt a valóságban nem alkalmazzák maradéktalanul. Az elmúlt két évben négy súlyos merényletet hajtottak végre Kairóban, Alexandriában, Tantában és Minyában. Ehhez jön még a november 2-i terrortámadás, amelyet Minyában követtek el kopt zarándokbusz ellen. Egyiptomban sok keresztény serdülőt, lányt és nőt rabolnak el és térítenek erőszakkal az iszlám hitre. Pakisztánban évi 1000 keresztény és hindu lány esik ennek áldozatul. Az Afrikában és Közel-Keleten dúló iszlám katonai csoportok, mint az Isis és a Boko Haram a nemi erőszakot és a nők muzulmán hitre való térítését fegyverként használják – mutat rá a jelentés.

Antiszemita támadások iszlám szélsőségesek részéről

Európa sem mentes a vallási intolerancia megnyilvánulásaitól. Az elmúlt két évben növekedett az anti­-
szemitizmus, melynek jelensége gyakran a militáns iszlám előretörésével magyarázható. Franciaországban, ahol a legnépesebb, mintegy fél­milliós zsidó közösség él, kiemelkedően sok antiszemita és erőszakos támadást követtek el zsidó kulturális és vallási központok ellen. Az iszlám kisebbségek irányában is nőtt az ellenséges magatartás, főként Európában. 2016 és 2018 júniusa között terrortámadások hulláma söpört végig a kontinensen.

A nyugat vétkes az el­mulasztott segítségnyújtásban

Azt sem szabad elhallgatni, hogy a világ közönnyel reagál a kiszolgáltatott hívő közösségek szenvedéseire, a szekularizált nyugat pedig nem vesz tudomást helyzetükről. A nyugati kormányok zöme nem nyújtott megfelelő és sürgős segítséget a vallási kisebbségekhez tartozó csoportoknak, különösen azoknak a kitelepített közösségeknek, akik szeretnének visszatérni hazájukba, ahonnan menekülni kényszerültek.

Nézze meg ezt is:

Szentföldi lelkigyakorlaton a szegedi szeminárium

2019. április 5-6. között rendezték meg az országos kispaptalálkozót Veszprémben. A veszprémi elöljárók és a …