2022. augusztus 14., vasárnap
FONTOS

Balassi-emlékmise Szabadkán „Akik az irodalom, a kultúra, a művészet eszközeivel küzdenek”

Balassi-mise Szabadkán Kiss-Rigó László (középen) és Pénzes János püspökkel (balra)

A Balassi-emlékmise azokért szól, akik az irodalom, a kultúra és a művészet eszközeivel küzdenek az igazságért, a szépségért és a jóságért. A nemzetközi Balassi-díjat idén Nagy Gábor József Attila-díjas költőnek és Paszkál Gilevszki macedón műfordítónak adományozták. A díjazottak egy-egy korhű kardot kapnak. A hagyománynak megfelelően a kardokat szentmisén áldják meg, mindig más és más városban. Az idén február 5-én a helyi püspökséggel együttműködve a délvidéki szabadkai Szent Teréz-székesegyház volt a helyszín. Az emlékmisét Kiss-Rigó László püspök celebrálta, akinek az esemény után készült interjújából is idézünk.

„Mindannyian tudjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy a világban mennyi kettősség van körülöttünk. Egyrészt azt látjuk, hogy milyen csodálatosan szép a környezetünk, az anyagvilág, milyen csodálatos harmónia sugárzik belőle, milyen óriási kincseket rejt magában, melyeket saját magunk javára kamatoztathatunk, és az ember milyen csodálatos, mennyi szépre, jóra képes, milyen csodálatos az emberi közösség. Másrészt viszont azt is tapasztaljuk, hogy micsoda borzalmak, szenvedések, küzdelmek, gonoszságok azok, amelyek értelmetlenül tönkre tudják tenni az életet és az anyagvilág szépségét, csodáit. Nem mondhatjuk azt, hogy ma kevesebb küzdelem van az életben, mint tegnap, tíz, száz vagy ezer évvel ezelőtt – csak más. Amikor Istenhez fordulunk, azt reméljük, hogy ő majd elveszi az életünkből mindazt, ami szenvedés, rossz, gonoszság, küzdelem. Ám nem azért nevezzük Jézust a Megváltónak, mert aki hozzá tartozik, annak tejben-vajban fürdés az élete. Ő az, aki megtanít átélni – nem pedig kikerülni – a küzdelmeket, nehézségeket úgy, hogy az ember ember maradjon. Az ember életét az teszi tönkre, ha eltávolodik Istentől, lelkiismeretétől, és csak magával foglalkozik, önző lesz, megromlik a kapcsolata a többi emberrel. Ezt nevezzük bűnnek, nem valami elvont dolgot. Attól, aki Krisztus felé fordul, és élő kapcsolatban van Istennel, a Megváltó nem a nehézségeket veszi el, hanem megtanítja végső győztesnek, boldognak lenni a belső szabadsággal, a külső körülmények ellenére is. A Balassi-emlékmise azokért van, akik az irodalom, a kultúra, a művészet eszközeivel küzdenek, és a Balassi-kard is ezt jelképezi” – mondta prédikációjában Kiss-Rigó László.

A püspökkel a mise végeztével közéleti témákról is beszélgettünk, köztük az Európát megosztó jövőképről és a közelgő európai parlamenti választásokról. Mint mondta a 20. század diktatúráinak bukása után már senkire sem lehet szájkosarat rakni, így a papokra sem.

– Az egyház nem folytat ugyan pártpolitikát, de magától értetődően azokat támogatja, akik a keresztény értékek mentén tevékenykednek. Azonban érdemes különbséget tenni két dolog között. Az egyik a személyes hite valakinek, a Krisztusba vetett személyes keresztény hite, melyért mindenkinek saját magának kell megdolgoznia, és ebben segíthet a család, a társadalom, a nemzet, a hagyomány, a nagyszülők, a gyökerek. Ettől, ha nem is teljesen különböző, de más dolog a keresztény gyökerek tudata. Erre szokták mondani, hogy Európának ezen a részén még az ateista is keresztény, mert ha személyes hite nincs is, de óhatatlanul és ténylegesen abban a kultúrában él, amelynek gyökere a keresztény értékrend.

Európában ma sajnos azt látjuk, hogy ezt sokan tagadják, nem veszik figyelembe, talán szégyellik is. De aki ezt teszi, az a saját identitását tagadja meg, és immunissá válik a társadalom mai problémái­val szemben. Annak idején túléltük az ateista diktatúra veszélyeit, most remélhetőleg túl fogjuk élni a fenyegető nihilista diktatúra veszélyeit is, melyet az az ideológia képvisel, amelyet az előbb említettem.

Szinte önként és dalolva mondunk le az identitásunkról, tagadjuk meg a múltunkat, gyökereinket, értékeinket. Aki ezt teszi, nemcsak önpusztító, hanem a társadalmunk pusztításában is részt vesz. Remélem, hogy mi, keresztények kovász lehetünk az európai társadalomban, hogy újra felfedezzük, tudatosítsuk értékeinket, és ezáltal az egész társadalmat erősítsük.

Különféle szempontok alapján szokták értékelni a közelgő választásokat. Én az egyház értékrendje szempontjából úgy fogalmaznék, hogy vannak olyanok, akik tudatosan vállalják és elvárják, hogy azok, akiket megválasztanak, a keresztény értékrendet képviseljék, arról tegyenek tanúságot, azt próbálják erősíteni a társadalomban, mindannyiunk javára. Vannak olyanok, akik ezeket az értékeket megtagadják, a jelszavuk, ideológiájuk pedig az, hogy tartsunk egyenlő távolságot minden értéktől. Ez ellen úgy tudunk fellépni, ha sajátos, hiteles módon tanúságot teszünk értékeinkről.

Amikor egy demokráciában ezt meg kell vallani, akkor olyanokat kell választani, akik szintén így gondolják. Az egyház emberek közössége, olyan embereké, akik legalábbis túlnyomó többségben nincsenek eltiltva a közélettől, tehát a legtermészetesebb dolog a közéletben részt venni, értékeinkről tanúságot tenni – mondta Kiss-Rigó László püspök.

Nézze meg ezt is:

Fénnyel varrott képek csodája

Egy korábban megnyitott és egy új időszaki kiállítás mellett tematikus sétákkal várja április második felében …