2024. március 28., csütörtök
FONTOS

Háromszázhuszonöt éve született Stanislavich Miklós csanádi püspök

Egy élet a katolicizmus szolgálatában

 

 

A 325 éve született bolgár származású csanádi püspök, Stanislavich Miklós élete kevéssé ismert területe a tizen­nyolcadik századi magyar egyháztörténetnek.

1694. május 9-én jött világra a valachiai Craiovában katolikus bolgár család elsőszülött gyermekeként. Édesapja Stanislavich – más néven Pauliganich – Mihály, édesanyja Helena Vuko de Branko volt. Teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az Assisi Szent Ferenc alapította „kisebbik testvérek rendjéhez” csatlakozott. Szerzetesként a ferences rend bulgáriai tartományának volt tagja és craiovai házfőnöke.

1728-tól mint címzetes nikápolyi püspök a katolicizmus bolgárok és románok közötti terjesztését és népszerűsítését kapta feladatul az Apostoli Szentszéktől. Ennek jeleként a nyugat-valachiai területek (Olténia) apostoli adminisztrátorává is kinevezte a katolikus egyházi főhatóság. Ebben a minőségében gróf Nádasdy László csanádi püspökkel – elődjével – együtt Temesvárott járt 1725 márciusában.

Stanislavich Miklósnak III. Károly magyar király 1739-ben a csanádi püspökséget adományozta. A trónra lépő XIV. Benedek pápa (Prospero Lorenzo Lambertini) 1740 szeptemberében erősítette meg a kinevezést. Főpapi székét – amelynek központja ekkor már a Temesi Bánság katonai és igazgatási centruma, Temesvár volt – csak kinevezése után két évvel foglalta el. 1741. január 28-án tette le az állami hűségesküt a Temesi Bánság polgári kormányzójának (elnökének) kezébe a temesvári ferences templomban. Ezzel a gesztussal fejezte ki kötődését és lojalitását szerzetesi családjához.

Püspöki székének ünnepélyes elfoglalását, intronizációját 1741. február 5-én már más helyszínen, a helyi jezsuita templomban tartották. Ekkor ugyanis a nemrégiben kijelölt főpapi központnak még nem volt székesegyháza, püspöki temploma. Csanádi püspökként először 1741. márciusában és áprilisában végezte a nagyheti és húsvéti liturgikus szertartásokat a jezsuiták templomában. Szimbolikusnak tekinthető, hogy főpapként először két megtért törököt keresztelt meg, majd nyolc jelöltnek az egyházi rendek különböző fokozatait szolgáltatta ki.

Ezzel mutatta, hogy a katolikus teológiai álláspont szerint eretneknek vagy pogánynak tekintett népcsoportok – iszlám törökök és ortodox szerbek, románok – között szeretné terjeszteni a katolicizmust, valamint, hogy célja a csanádi püspökség mind tárgyi és funkcionális, mind személyi és formális reorganizációja.

Főpásztorságának több mint egy évtizede alatt számos templomot és iskolát építtetett, több plébániát alapított. Ezek mellett Csanád vármegye – amelynek főispánja volt – közigazgatásának újjászervezésében és Makó – amely püspöki birtok volt – városiasodásában is nagy szerepe volt. A Kárpátaljáról görög katolikus ruszinokat, a Balkánról római katolikus bolgárokat telepített egyházmegyéje területére. Stanislavich püspök 1750. április 26-án hunyt el Temesváron, ahol két nappal később a befejezéséhez közeledő székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Nézze meg ezt is:

Fűtéstámogatással enyhítenek a téli gondokon

A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász egész évben számos jótékonysági akcióval és adománnyal segíti a rászorulókat. A téli időszakban …