2019. augusztus 24., szombat
FONTOS

A lengyel példa

Ez a barátság generálja, katalizálja az együttműködést

Barátságra nevelve

Nem érdekből, hanem értékek mentén szövődött a sok évszázados magyar–lengyel barátság, ezért ez más népek számára is példa lehet – mondta Kiss-Rigó László püspök a március 23-án, Szarvason rendezett konferencián. A Gál Ferenc Főiskola rendezvénye a két nemzet közötti, sok tekintetben kivételes kapcsolatot állította fókuszba.

Lengyel–magyar kapcsolatok a második világháború időszakában címmel rendeztek tudományos tanácskozást Szarvason, ahol többek között kulturális, hadtörténeti, menekültügyi, vagy épp oktatási kérdéseket jártak körül.

– A történelem sajnos nem arról szól, hogy a nemzetek hogyan tudnak egymással együttműködni, sokkal inkább az ellenkezőjéről. A barátság nem közismert fogalom a politikában. A magyar–lengyel barátság azért is különösen fontos, mert ez a jó viszony nem csupán érdekből, hanem értékek alapján szövődött a történelem folyamán, vagyis példamutató lehet egész Európa számára. Európa ma egy nagyon súlyos beteg, akinek gyógyító terápiát a magyarok és a lengyelek adnak. Ez a barátság generálja, katalizálja az együttműködést a visegrádi négyek, a régió országai és az egész öreg kontinens javára – mondta köszöntőjében Kiss Rigó László püspök.

– A lengyelek és a magyarok nagy hangsúlyt fektetnek a szabadságra, történelmükre, közös történelmük során kivívott jogaikra, nemzeti önrendelkezésükre, kulturális hagyatékaikra, hagyományaikra. Mindkét nép tiszteli a múltját, saját jogon, saját akaratából éli a jelenét és alakítja a jövőjét – emelte ki Takács Árpád Békés-megyei kormánymegbízott. Köszöntőjében kiemelte, hogy a globalizáció korában, amikor az önmagukat haladó gondolkodásúként meghatározó irányzatok képviselői az Európai Unióban túlhaladottnak, elévültnek, tekintik a nemzetállamok rendszerét, addig a történelem viharában sokat szenvedett népek tisztában vannak a jelenkor tenden­ciáinak veszélyeivel, és látják azt, hogy nem létezik erős Európa erős nemzetállamok nélkül. Ez a kapcsolat amit – talán lehet így fogalmazni –, hivatalosan is barátságnak nevezünk, egyedülálló a világon. Természetesen erős, ha nem a legerősebb kötődést jelentik a közös keresztény gyökereink – emelte ki a kormánymegbízott.

Kozma Gábor rektor Barátságra nevelve – A lengyel példa című prezentációjával nyitotta meg az előadások sorát. Elmondta, a barátság megléte összefügg a szeretet gyakorlására való készséggel, mégpedig alapvető módon a Jézus által hozott legteljesebb szeretet fogadásának és adásának készségével. Ez képes túllendíteni a barátok hiányából adódó nehéz korszakon is, ami a magára maradottság, az elhagyottság érzése.

– A vallás nemcsak az ember és Isten között, hanem az emberek között is közösséget teremt. Aki igazán képes a szeretetgyakorlásra, annak jó esélye van önzetlen barátságok kialakítására, és ami még nehezebb: ápolására. Ez képezi Európa barátság-dimenzió­ját: ez alkotja a szeretet keresztény gyakorlásának készségét, ami barátságokat éltethet egyének és nemzetek között. A magyar–lengyel barátság a második világháborúban számtalan esetben felebaráti szeretetgyakorlás volt ismeretlenekkel szemben, csak azért, mert üldözöttek, csak azért, mert menekültek, csak azért, mert lengyelek voltak – mondta Kozma Gábor rektor.

A Gál Ferenc Főiskola szarvasi pedagógiai karán ez volt az első lengyel témájú konferencia, ami a Wacław Felczak Alapítvány által kiírt pályázat keretében valósulhatott meg. Az elhangzott előadások egy magyar és lengyel nyelvű kötetben is megjelennek.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

„A követ meg kell faragni” 86 éves korában elhunyt a szegedi szobrászat nagy klasszikusa, Tóth …