2019. június 25., kedd
FONTOS

Löw Immánuel feltámasztása

A két szobor jól szemlélteti az európai hírű rabbi életének elejét és végét. Az is furcsa, hogy a többi szegedi nagyság nevét még utca névtábla is hirdeti, de az Új zsinagóga építőjéről Löw Immánuelről mindezidáig nem neveztek el utcát. Ezért is tiszteletreméltó teljesítmény Hidvégi Máté és Ungvári Tamás emlékkönyve: Löw Immánuel válogatott művei (Scolar 2019), mely nem csak emléket állít a tudósnak, hanem meg is szólaltatja válogatott magyar beszédei és tanulmányai segítségével. A könyv egyharmadát teszi ki egy részletes, több évtizedes levéltári kutatásra épülő igen alapos életrajz.

A könyvnél is még sokkal gazdagabb az a dokumentum és tanulmány gyűjtemény, amely az interneten található és a tervek szerint még tovább fog gyarapodni, amely Löw örökséget gondozza és a low-heritage.hu weboldalon mindenki számára hozzá­férhető.

Aki röviden meg akarja írni Löw Immánuel változatos és eseményekben gazdag életét, nagyon nehéz feladatra vállalkozik. Magyarország leghíresebb rabbija, aki nyolc nyelven beszélt és Európa-hírű filológus volt, szinte második nyelvújítóként vonulhatna be a történelembe, ha jobban ismernék magyar nyelvű prédiká­cióit. Jó kapcsolatot ápolt Kreminger Antal szegedi apáttal és Hajnald Lajos bíborossal. Ferenc József is meglátogatta őt otthonában.

Többször is bebörtönözték igazságtalanul Szegeden, majd 1927-től ő volt a neológ zsidóság felsőházi képviselője a magyar parlamentben Budapesten. Pesten hunyt el 90 éves korában a holokauszt által meg-gyötörten, csont­soványan és teljesen megvakulva.

A sokakat tanító rabbi temetésén a vészkorszak félelmei miatt a családon kívül csak Scheiber Sándor, a híres tanítvány volt jelen. Érthetetlen tragédiája ez annak az embernek, aki a magyar zsidóság aranykorának legkarakterisztikusabb egyénisége volt, akihez vezető tudósok zarándokoltak el, akinek tudományos dolgozatainak száma 550 fölött van, és aki mégis számos előkelő egyetemi állást és Szegednél híresebb városok hitközségének meghívását utasította vissza, annyira szerette ezt a várost.

1920. április 23. és 1921. január 21. között házi őrizetben írta meg leghíresebb művét a „Die Flora der Juden”-t. A holland királyi ház és a nemzetközi közvélemény tiltakozására Horthy Miklós megszüntette az ellene indított méltatlan eljárást.

Idézzünk fel néhány mondatot beszédeiből!

Deák Ferencről 1876. február 6-án mondott beszédet. A beszéd bevezetésében Dániel prófétára utal, aki Bábel királyával szembeszállt. „Isten lelke ihletsége voltak Deák Ferencben, a Gondviselés küldötte őt nekünk, és megtartotta, míg az egész nemzet elösmeré.”

Kossuth Lajosról így emlékezik meg Orosházán 1894. április 5-én: „A ti atyáitok fiai pedig, Izraelnek egész háza, sirassák a tüzet, amelyet gyújtott az Úr, azt a nagy sebet, melyet hazafias érzésünkön, büszkeségünkön ejtett, midőn elvette e nemzettől a nemzet nagy fiát, Kossuth Lajost.”

Eötvös Károlyról ezt írta: „Magvas volt beszédje, de behízelgő, megnyerő, lebilincselő volt előadása. Játszi, tréfás, derűs volt adomás ajakának mosolyt derítő, könnyűd pergése…”

Széchenyi István grófot így jellemzi: „Forradalmár volt Széchenyi az előjogokkal szemben. A rendi országból, polgári országot akart teremteni. Főúri hagyományaival összeütköztek forradalmár átlátásai. Elnyomó réteg fölé emelkedett főnemes indult az elnyomottak megmentésére.”

A kötetben Ungvári Tamás közli még az Ágai Adolf írásaiból készült szószedetet, amelyben ennek a kornak sajátos pesti politikai zsargonját rögzítette Löw Immánuel. Olyan kor jeles egyénisége volt, amelyben a vezető zsidók és keresztények Szegeden békésen működtek együtt a város felvirágoztatásán.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

Dóm Művészeti Szalon Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész magyar költők istenkereső és istenes verseit fölsorakoztató előadóestjével …