Háború Európáért Szegedi konferencia a migrációról

Csak hiú ábránd, hogy a 2015-ben Euró­pába özönlő illegális migránsok tömege után nyugodt maradhat a kontinens. A válság nem múlt el, Afrika népessége folyamatosan nő, jelenleg is tízezrek várnak arra, hogy valahogyan Nyugat-Európába juthassanak. Vezető közéleti személyiségek beszéltek a témáról egy konferencián május 11-én Szegeden.

Háború Európáért – Konferencia a migrációról címmel rendezett egésznapos konferenciát Szegeden a SzegedMa hírportál és a szabadkai Pannon RTV. A Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-terme zsúfolásig meglelt.

Az esemény moderátora Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője volt, aki elmondta, hogy a konferencia nem véletlenül Szegeden van, hiszen Szeged „frontváros”, és itt emlékeztetett a 2015-ben történtekre, amikor gyakorlatilag ellepték a megyét az illegális migránsok.

Kiss-Rigó László püspök nyitóbeszéde első részében az úgynevezett politikai korrektségre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a migráció kifejezetten kapóra jöhetett bizonyos köröknek abban a folyamatban, ami nagyjából 30 éve kezdődött. Emlékeztetett, hogy az angliai Oxford­ban az önkormányzat már sok évvel ezelőtt hozott egy rendeletet, ami megszabta, hogy a városi hivatalos levelein a karácsonyi jókívánságokat csak úgy lehetett kifejezni, hogy a karácsony szó nem szerepelhet az üdvözleteken. A püspök szerint a folyamat jelenleg is tart. Véleménye szerint Európa polarizálódik, ráadásul nem is egyértelműen jobb vagy baloldal mentén, hanem a „tömegesedés” vagy az „értékmentesség”, vagy pedig a társadalmat közösségé formálás mentén.

– Ebbe a helyzetbe robbant be a tömeges migráció néhány évvel ezelőtt. Akik pedig a tömegesedést, vagy a nyilvános keresztény értékek eltűnését várják, ők ennek a haszonélvezői. Nekik a migráció szervezése a fő fel­adat – fogalmazott.

Erős beszédet mondott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is. Pásztor István elmondta, hogy a vajdasági magyarok az egységes magyar nemzet részei. Hozzátette, hogy az utóbbi időben jelentősen javultak a magyar–szerb államközi kapcsolatok, utána viszont rátért arra, hogy mit éltek át a migránsválság idején.

– Amikor tízezrével özönlöttek át a Délvidéken az illegális migránsok, igazából az ott élők látták, hogy ez mit jelent. Az, ami 2015-ben bekövetkezett, sokkhatást váltott ki sokunkban. Úgy vonult végig rajtunk rengeteg ember, hogy semmilyen papírja sem volt. Átgázoltak mindenen. Volt olyan falu, ahol a parkban komplett földcserét kellett végezni a szennyezés miatt. Külön buszjáratokat kellett indítanunk, mert a gyerekek, mire az iskolából hazaértek, tetvesek, rühesek lettek. A királyhalmi temetőben pedig például feltörték a halottasházat, és felgyújtották a fából készült ajtót. Ilyenek voltak a mindennapjaink – fogalmazott a politikus.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója többek közt kifejtette, hogy mit tett a magyar kormány a migráció megfékezéséért. Ezeken túl emlékeztetett, hogy a bevándorláspárti erők legalizálni szeretnék a migrációt többek között névtelen bankkártyákkal és állandó migrációs útvonalak nyitásával.

A szünet után Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadása következett. A nyugat-európai, illetve a német helyzetet elemezve elmondta, hogy jelenleg olyan tehetetlen vezetők állnak Európa élén, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, mit cselekszenek a migráció támogatásával.