2025. február 7., péntek
FONTOS

A krakkói érsek helyezi el Szent Fausztina ereklyéjét Ruzsán

Krakkó érseke magyar látogatóival

A Csongrád megyei Ruzsai Egyházközség 2019. április 2-án Szent Fausztina nővér ereklyéjét vette át a dél-lengyelországi Krakkóban az Isteni Irgalmasság Nővérei Kongregáció Generális Anyjától.

Ez a második lengyel származású szent ereklye, amely a ruzsai templomban kerül elhelyezésre. A jeles alkalom közös ünneplésére személyesen utazik Ruzsára Krakkó érseke, Marek Jędraszewski, aki örömmel fogadta el Tanács Attila és Negyela Zoltán plébánosok személyes meghívását. A rózsafüzér találkozóval és közös szentmisével záruló eseményre 2019. augusztus 17-én, szombaton kerül sor.

Az érsek már járt néhány évvel ezelőtt Dél-Magyarországon, Szegeden. Nagyon tetszett neki a város és vidéke. Elmondása szerint ez számára is egy zarándokút lesz.

Az érseket elkíséri hazánkba Zdzisław Sochacki, a krakkói vár, a Wawel katedrálisának kanonok plébánosa és az Isteni Irgalmasság Nővérei Kongregációjának delegált tagjai is. Az ünnepségre Stanisław Dziwisz bíboros, nyugalmazott krakkói érsek is meghívást kapott, amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi, ő is ellátogat Ruzsára.

 

Szent Fausztina nővér, az Isteni Irgalmasság Apostola

Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsaládban. Gyermekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében. Szülei nem járultak hozzá, hogy kolostorba lépjen, egy látomás után mégis Varsóba ment, és 1925. augusztus 1-jén fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta.

A varsói, vilnai és plocki zárdákban volt szakács, kertész, kapus nővér. Szerzetesi éveit a mindenki iránt megmutatkozó felebaráti szeretet és szolgálat határozta meg. Természetfölöttivel való egységét valóságosabbnak mondta, mint a látható világgal való kapcsolatát.

Jézus Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét. Fölszólította őt, hogy hirdesse a minden embernek szóló Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára, és terjessze az Isteni Irgalmasság tiszteletét. Fausztina mindent följegyzett Naplójában, melyet 1981-es első kiadása óta magyarra is lefordítottak.

„Téged küldelek az egész emberiséghez Irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani.”

Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Fausztinának, melyen a Szent Szívből áradó két (fehér és piros) sugár az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, a felebaráti szeretet és az isteni szeretet szimbóluma. Emellett Jézus megjelölte az irgalmasság vasárnapjaként a húsvét második vasárnapját, melyhez a nagypénteken kezdett irgalmasság kilencede vezet, valamint kérte, hogy építsenek templomot az Isteni Irgalmasságnak és imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét.

Fausztina nővér betegségét és szenvedéseit a bűnösök megtéréséért ajánlotta föl. Harminchárom évesen halt meg 1938. október 5-én. II. János Pál pápa 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján szentté avatta Fausztina nővért, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára. 2002 augusztusában ugyancsak II. János Pál pápa szentelte föl Krakkóban a Szent Fausztina sírjánál épült Isteni Irgalmasság-bazilikát.

Nézze meg ezt is:

Vándorkiállítás Dávid Katalinról

Hit, művészet, tudomány   Dávid Katalin Széchenyi-nagydíjas művészettörténész emléke előtt tisztelgő kiállítás nyílt a szentesi Tóth …