Gyulatelevízió
Hunyadi dicsôségére
Hadieszköz-bemutató, lovagi torna, középkori táncház, reneszánsz muzsikaszó, tűzzsonglőrök, zászlós felvonulás, kirakodóvásár – a nándor¬fehérvári diadal emlékére 563 esztendőnyit visszapörgött az idő kereke a szeged-alsóvárosi ferences templom körül. 2006 óta hagyomány, hogy hangulatos emléknappal idézik föl Hunyadi seregeinek világra szóló győzelmét. Méghozzá azon a helyszínen, ahonnét a hősök a diadalmas csatába indultak: a törökverők itt gyülekeztek 1456 júliusában, hogy Kapisztrán Szent János szavain fölbuzdulva föltartóztassák a kereszténységre törő muzulmán túlerőt – nem mellesleg kiérdemelve a déli harangszó örök dicsőségét.
Égre tekintô színházak
Csábítanak a csillagfényes éjszakák: a Dél-Alföld két nagy hagyományú nyári színháza, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Gyulai Várszínház mellett az idén is kikapcsolódhattunk a Makói Nyár, a Szarvasi Vízi Színpad, a mórahalmi Patkó Lovas Színház, a békéscsabai városháza vagy a szentesi megyeháza programkínálatának köszönhetően. A szegedi Dóm téren a már megszokott musicaldömping mellett futotta egy modern közegbe helyezett Aidára és egy táncjátékra is, amely a szegedi nagyárvíz 140. évfordulója alkalmából megidézte a város történelmének fordulópontjait és legendáit. A szokás szerint sokszínű gyulai kínálaton belül is izgalmas volt a nemzetközi színházi élet élvonalából meghívott vendégek előadásait felsorakoztató Shakespeare-fesztivál, de Miklósa Erikának, gipsymusicalnek, zenés mesejátéknak, történelmi drámának, kamaradarabnak, világzenei, blues és irodalmi humorfesztiválnak is tapsolhatott a közönség.
Este a királynônél
Első ízben került megrendezésre hazákban az Orgonák Éjszakája, amelyhez hét szegedi templom csatlakozott rendhagyó időpontokban hallgatható hangversenyekkel, hangszerbemutatókkal és az orgonát megismertető előadásokkal. A Szent Rókus templomban kamarazenekar is társult a hangszerek királynőjéhez, az alsóvárosi ferenceseknél pedig gyertyafény teremtett titokzatos hangulatot a muzsikaszóhoz. Ahogyan a rendezvény többi helyszínen országszerte, nálunk is elhangzott Kovács Szilárd ez alkalomra komponált, Intrada című szerzeménye, amely egyúttal az egy napon legtöbbször fölhangzó kortárs zenemű címére is esélyessé vált az orgonaünnep jóvoltából.
Meghalt a legszögedibb szőregi
Életének 93. esztendejében vissza¬adta lelkét Teremtőjének Péter László irodalomtörténész professzor. Minthogy 56-os szerepvállalása miatt szabadulása után sem kaphatott egyetemi katedrát, múzeumi, illetve könyvtári kutatóként folytatta és koronázta meg Reizner János és Bálint Sándor munkásságát a szegedi helytörténet, irodalomtörténet, épített és szellemi örökség rendszerezésében és megismertetésében. Hangyaszorgalommal és filo¬ló¬giai aprólékossággal igyekezett föltárni, rendszerezni és bemutatni mindent, ami „a szerette Város” történelmében és szellemiségében megőrzésre érdemes. Többezer publikációja a helytörténet és az irodalomtörténet mellett kiterjedt a néprajz, a nyelvészet, az anyanyelvápolás és a politikatörténet területére is. Kutatásainak hozadékából hiánypótló – ahogy maga nevezte: monográfiapótló – köteteket publikált Juhász Gyuláról, József Attiláról, Tömörkényről, Radnótiról és Móráról. Történeti ismereteivel felvértezve rendszeresen véleményt nyilvánított közéleti kérdésekben, kardoskodva a szegedi értékek érvényesüléséért. Személyében utolsó nagy krónikását vesztette el a Tisza-parti város.
Útikönyvek a múltba
Nem csak a térben, de az időben is kedvére utazgathatott a látogató a Somogyi-könyvtár ezévi nyári régikönyves tárlatán. A 400 év alatt a Föld körül című válogatás olyan köteteknél tárta ki az európai viszonylatban is figyelemreméltó gyűjteményt, amely távoli – nem egy esetben a mitológiai terekben létező – tájakat és népeket, letűnt vagy képzeletbeli kultúrákat, egzotikus földrészeket tettek elérhetővé az egykori olvasónak, illetve amelyek ezek fölfedezőit, állhatatos kutatóinak ténykedését mutatták be. A tárlat különös figyelmet szentelt az illusztráció művészetének, hisz a fényképezés és a mozgókép korszaka előtt csak a leírásokhoz mellékelt, míves táblák tették láthatóvá is a messzi tájak világát.
