Civil tudomány a közjó szolgálatában

 

Civil tudomány elnevezéssel rendezett konferenciát a fennállásának húszéves jubileumát ünneplő Civil Szervezetek Szövetsége, a Gál Ferenc Főiskola és a Békés Megyei Kormányhivatal. A főiskola gazdasági karán az előadók a tudomány, az állam, az egyház és a civilek közjó érdekében végzett tevékenységének kölcsönhatá­sait, együttműködési lehetőségeit vették górcső alá.

Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár elmondta: alapvető célunk, hogy a civil szféra tovább erősödjön. Magyarországon több mint hatvanezer civil szervezet működik. Közülük is kiemelkedik Békés megye, ugyanis a legtöbb pályázat innen érkezett.

Idén 5,9 milliárd forintra lehetett pályázni a kormány által létrehozott alap terhére, 2020-ra pedig ez az összeg már 7,7 milliárd forint lesz.

– Egy új pályázati metódust hirdettünk meg, a működési és a szakmai pályázatokat egybevontuk. Ez egyszerűbb a civileknek, mert nem kétszer kell pályázniuk, hanem csak egyszer.

– A család után a civil szervezetek a társadalom azon alapsejtjei, amelyek alulról szerveződő módon a közjó szolgálata érdekében tevékenykednek – hívta fel a figyelmet Takács Árpád kormánymegbízott. Álláspontja szerint a jó és szolgáltató állam működésének feltétele a jó közigazgatás és a jó önkormányzati munka mellett, a tisztességesen, átlátható módon működő civil szféra. Ugyanakkor a közszolgálatban fel kell használni a tudomány eredményeit is annak érdekében, hogy megalapozottabbá és megbízhatóbbá váljon a fejlődéshez szükséges tudás.

A kormánymegbízott a közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolatáról is beszélt, továbbá kitért a Gál Ferenc Főiskola és a kormányhivatal közötti együttműködési megállapodásra is.

– Nem titkolt célunk, hogy a fiataloknak megmutassuk, itt helyben is találnak versenyképes felsőoktatási intézményt, mely nem utolsósorban olyan képzettséget adhat, hogy azzal Békés megyében is boldogulni lehet. A Civil Szervezetek Szövetsége számos területen tevékenykedik, mely munkák szorosan kapcsolódnak a kormányhivatal céljaihoz, ami nem más, mint a vidékfejlesztés, a népességmegtartó erő növelése, illetve a fia­talság „hazacsábítása”.

Kiss-Rigó László püspök, a konferencia fővédnöke a hit és a tudomány kapcsolódását értelmezte. Kiemelte, hogy a bolsevik-kommunista diktatúra úgy állította be a kérdést, mintha a hit és a tudomány antagonisztikus ellentétben állna egymással. A püspök elemzése szerint a tudomány és az egyház kapcsolatának vizsgálatát még mindig terheli ez az örökség. Az egyház alapvető feladata a kinyilatkoztatásból származó hitből fakadó tudás őrzése, ezért el kell utasítanunk azt, hogy a tudás és a hit nem össze­egyeztethető. Az egyháznak ezen a területen nincs expanziós törekvése. A tudomány világában, azaz a felsőoktatásban elsősorban szolgálni akar, együttműködve egyetemekkel, civil szervezetekkel. Ebben az egyházmegyében, így Békéscsabán is meglehetősen egyedülálló módon, az egyház fenntartóként is komoly szerepet vállal, szolgálatot végez a felső­oktatásban.

Kozma Gábor rektor reményét fejezte ki, hogy a Gál Ferenc Főiskola a jövőben a civil szervezetek alkotótársa lehet. Ebben támaszkodhatnak az egyetem lényegére, az igazság szünet nélküli kutatására, valamint az értékek átadását biztosító nevelésre.

A konferencián Antal Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előadásában az állampolgárok közösségi aktivitását befolyásoló társadalmi jelenségeket elemezte, majd a civil szféra számára szükséges kommunikációs képességek fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Ennek érdekében megkerülhetetlennek nevezte a civil szervezetek kommunikációjának szakmai-tudományos támogatását, illetve az ehhez szükséges egyetemi-főiskolai szintű képzések, és magas minőségű szakmai segítség biztosítását.