2020. április 10., péntek
FONTOS

Egy orvos az Örökkévalóságnak

Dr. Waltner Károly 125 éve született Délvidéken, Lovrinban egyszerű vasutas családban.

Az első világégés során fogságba esik, a hírhedt román sipotelei fogolytáborban a tiszti részlegből, ahol az élete elviselhető volt, átkéri magát a legénységi részlegbe, oda, ahol 18 000 emberből 12 000-en haltak meg, és ahol mind az öt orvostanhallgató elődje meghalt.

Csodával határos módon életben maradt, de az itt szerzett súlyos betegséget egész életén át viselte. 1924-ben kerül Szegedre, ahol a legendás kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó építette gyermekklinika tervezésében és felszerelésében segédkezett, mely kora Európájának egyik legmodernebb intézménye lett. Rockefeller-ösztöndíjas az USA-ban, ahová tanszékvezetői meghívást is kap, de hazatér. Árvákat gyógyít Budapesten, ahol a gyermekmenhely újjászervezésében vesz részt, mely ma az ország legnagyobb gyermekintézménye, a Heim Pál Kórház. A második világháborúban Budapest ostroma alatt élete kockáztatásával több száz állami gondozottat menekít. A vészkorszakban – szimpátiája jeleként – ő is sárga csillagot hord. A porig lebombázott szegedi gyermekklinikát ő építi újjá, ahol 1947–1960-ig tanszékvezető egyetemi tanár. Klinikájának szeretetteljes légköre, színvonala messze földön híres volt.

Waltner Károly nemzetközi hírű gyermekgyógyász volt, gyermekek táplálásával, D-vitamin ellátásával foglalkozott. Tudományos sikereit is meghaladta emberi nagysága. Ma hihetetlennek tűnik, de orvosi munkájáért kizárólag köszönő szavakat fogadott el. Minden beteg gyermeket ismert, keresztnevén szólította, képes volt az utcasarokról visszamenni, ha sírást hallott, hazamenőknek az ablakból integetett. Gyógyító munkájában szigorú és következetes volt, de szeretetteljes és irgalmas a rászorulókkal, szellemi és testi sérültekkel. Vallásos hite és az 1956-os szabadságharcban való részvétele miatt – az orvosegyetem Forradalmi Bizottságának elnöke – meghurcolták. Emelkedett értékrendjében tetteinek rugója nem az érvényesülés, hanem a szeretet, az igazság és jóság, minden ember méltóságának feltétel nélküli tisztelete. Aszkétikus élete tette lehetővé, hogy vagyonokat érő karitatív alapítványokat tegyen szellemileg sérültek, idősek megsegítésére. Nagyreményű orvos fiának elvesztése miatt a biztosítótól kapott jelentős összeget az Agyagos utcai Gyermekotthonnak adta.

Álljanak itt végezetül neves kortársainak megemlékezései:
Petri Gábor (állami díjas sebész­pro­fesszor, akadémikus, a SZOTE rektora): „Lelke edzett volt, mint az acél, jelleme szilárd volt, mint a gyémánt. Egyéniségének lenyűgöző hatásával szemben minden más magatartás, minden érvelés erőtlennek bizonyult. Sohasem ismertem embert, aki személyes példájával és csakis evvel, szavak nélkül hasonlóan hatott volna környezetére.”
Boda Domokos (tanszéki utóda, Szeged díszpolgára): „Végtelen szerénysége, közvetlensége mellett puszta léte egy emelkedettebb, tisztább világot, szeretetet, ugyanakkor fegyelmező önmérsékletet, nemes cselekedetekre indítást sugárzott… Követendő példa abban is, hogy éppen a legegyszerűbb emberekben, a legeslegelesettebbekben is annyira tisztelte az emberi méltóságot, az életet…”
Gyulay Endre (ny. szeged-csanádi püspök): „Igaz ember, tudós ember, kötelességteljesítő ember volt. Ki-ki megtalálhatja benne azt, ami önmagából hiányzik…”

Egyre többet hangzik el az a vélemény, hogy hivatalosan is a magyar szentek sorába kellene emelni. Mások az „Igazak” között szeretnék látni Jeruzsálemben. Szobrának méltó helye a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban lenne.

Nézze meg ezt is:

Szamosi Szabolcs a szegedi dóm új zeneigazgatója

Minden orgonista vágya, hogy a szegedi dóm orgonáján játszhasson egyszer, hiszen a templom megépülésekor az …