2020. március 31., kedd
FONTOS

Templom a hármashatárnál

Kübekháza a magyar–román–szerb hármashatárnál elhelyezkedő település, amelynek lakói a falu százhetvenöt évvel ezelőtti betelepítésétől kezdve hosszú időn keresztül kizárólag katolikus magyarok és németek voltak, akiknek Szent István király emlékére emelt temploma kimagaslik a környező települések egyházi épületei közül.

 

 

A mai Kübekháza területén a középkorban négy település volt: Baromlak, Béb, Buzsák és Százegyház – amely díszes és nagyméretű templomáról kapta a nevét.

De a közelben feküdt az oroszlámosi monostor is, amelyet Csanád vezér alapított nemzetsége temetkezési helyéül. A térség a török időkben elnéptelenedett, a történelmi dokumentumok az 1600–1700-as esztendőkben pusztaként említik. 1843-44-ben a bécsi kormányzat a Dél-Alföldön számos – elsősorban dohánytermesztő – telepesközséget hozott létre az állami tulajdonban álló földeken. Ezek egyike volt Kübek­háza. A falu településszerkezete is mutatja a központi szervezés praktikusságát: az utcák sakktáblaszerűen kerültek elrendezésre, a házhelyek viszonylag nagyok, az utcák a főtéren futnak össze, ahol már a telkek kijelölésekor meghatározták a templom, a plébánia, az iskola és a községháza helyét.

A falu névadója Karl Friedrich von Kübeck báró (1780–1855), aki osztrák kispolgári származású hivatalnokból küzdötte föl magát a bécsi arisztokráciába, s lett előbb az Udvari Kamara, majd a Birodalmi Tanács elnöke – ezzel kvázi a Habsburg Birodalom miniszterelnöke. Kübekházához semmi köze nem volt, az általa irányított hivatalnokok főnökük iránti tisztelgő gesztus gyanánt nevezték el róla Kübekházát.
Kübekházán 1844-től először dél-alföldi magyar – például Szegedről, Dorozsmáról, Szőregről, Rác­kereszt­úrról –, majd 1851-től bánsági német katolikus családok telepedtek le. A plébániát 1853-ban alapították meg, s akkoriban még a szentmiséket az iskolában kialakított kápolnában tartották. A ma is álló monumentális templom alapkövét 1879. augusztus 17-én tették le, az épület tetejére a keresztet pedig 1880. június 9-én helyezték föl. A templom – és a kübekházi katolikusok – védőszentje Szent István király, akinek augusztus 20-i ünnepe a falu búcsúnapjaként jelentős ünnep volt. Méltó meg­ülése azonban a trianoni békediktátum után nehézségeket okozott, hiszen a környező települések egy része a román, illetve a délszláv állam területére került, így a búcsúsok – határ­átkelőhely híján – nem tudtak Kübekházára eljutni.

A neogótikus stílusú templom hatalmas, csúcsíves ablakokkal és magas toronnyal ellátott, de a gótika finom díszítettségét nélkülöző épület. Tornya huszonöt méter magas, hajójának hossza huszonhat, szélessége tizennégy, magassága tizenkét méter, szentélye nyolc méter hosszú. Fő­oltárképe Szent István, az első magyar király életének azon momentumát örökíti meg, amikor halála előtt fölajánlja a koronát Szűz Máriának. Az alkotás Josef Kessler (1825–1887) bécsi akadémiai festő munkája, amelyért háromszázhatvan forintot fizetett a helyi egyházközség.

Kübekháza történetének kiemelkedő alakja a nemzetközi hírű egyháztörténész, a szegedi teológiai főiskola professzora, Juhász Kálmán (1892–1966), aki 1944-ben önálló kötetben foglalta össze a falu históriáját A 100 éves Kübekháza (1844–1944) címmel.

 

 

Nézze meg ezt is:

Szeretett nagyot álmodni

  Szegedi színekben lejátszott 147 utánpótlásmérkőzésen 210 gólt szerzett Dobronoky Viktor. A 2002 decemberi születésű …