Az Eucharisztikus Kongresszusra készültek a Gál Ferenc Fôiskolán

 

Eucharisztikus Kongresszus Budapesten 1938-ban és 2020-ban címmel tartottak konferenciát Szegeden. A rendezvényen teológiai és egyháztörténeti témájú előadások is elhangzottak, amelyek így egyszerre szolgálták a múlt felidézését és az idei kongresszusra való felkészülést.

82 év után Magyarországot újból az a megtiszteltetés érte, hogy otthont adhat a katolikus világ egyik legfontosabb eseményének, az 52. Nem­zetközi Eucharisztikus Kongresszusnak 2020 szep­tembe­ré­ben. Ez alkalomból szervezett a Gál Ferenc Főiskola konferenciát február 28-án, amelyen a meghívott vendégek mellett a felsőoktatási intézmény oktatói is előadtak.

– Mostani találkozásunk erősíti a kongresszusra való együttes készülés örömét, hogy az abban megújult missziós lélekkel adhassuk tovább a megváltás, a végtelen isteni szeretet örömhírét – fogalmazott megnyitó beszédében Kozma Gábor rektor-diakónus. Zombori István, a főiskola Keresztény Művelődéstörténeti Intézetének tanára kiemelte, hogy az egész ország készül a katolikus világeseményre, s ebből Szeged is, mint püspöki székhely, kiveszi a részét.

Az eucharisztia a keresztény élet forrása és csúcspontja, amelyről egyszerre könnyű és nehéz beszélni egy papnak Kiss Imre atya, szarvasi esperes-plébános, a Gál Ferenc Főiskola tanára szerint. – Könnyű, mert minden nap celebráljuk, áldozunk, de nehéz is, mert Isten végtelen misztériuma a Szentháromság – magyarázta. Személyes élményét is megosztotta az eucharisztiával kapcsolatban: amikor az életében nehézségekkel kellett megküzdenie, a szentmise mindig megújította őt, mert újból átélhette, hogy Jézus az életét adta érte.
A konferencia másik három előadója a múltról beszélt. A bátai Szent Vér-kegyhely őre, Sümegi József a Szent Vér középkorig visszanyúló tiszteletét mutatta be Európában és Magyarországon.

– Építeni csakis szeretettel – idézte Glattfelder Gyula püspököt Serfőző Levente, a főiskola tanszékvezetője, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke. A csanádi püspökre mint Prohászka Ottokár társára, majd méltó utódjára tekintett az ország, mivel ő számított a székesfehérvári főpásztor mellett a legaktívabbnak, amikor szociális problémákkal kellett foglalkozni. Glattfelder püspöki évei és napjaink között egy érdekes párhuzamra is rámutatott: akkor is és ma is már hónapokkal korábban készültek az eucharisztikus kongresszusra a városban.

A 20. századi egyháztörténet mellett a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb rendezvénye volt az 1938-as kongresszus, amelyről Zombori István tartott előadást. A rendezés jogáért több ország küzdött: végül Lengyelország és Magyarország maradtak csak versenyben. Ekkor a magyar püspöki kar azt kérte a vetélytárstól, hogy Szent István halálának 900. évfordulója miatt inkább lépjenek vissza. Az emlékév mellett világpolitikai jelentősége volt a helyszínválasztásnak: két pogány, a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között helyezkedett el a keresztény Magyarország.

A szegedi konferencia résztvevői remélik, hogy a 2020-as eucharisztikus kongresszus méltó lesz a 82 évvel ezelőttihez.