Gyulatelevízió
Festett drámák
A két világháború közötti magyar piktúra egyik legjelesebb alkotója, Aba-Novák Vilmos (1894–1941) ritkán látható képeinek tárlatával köszöntötte a Magyar Kultúra Napját a makói József Attila Múzeum. A bravúros rajztudásáról nevezetes művész – miután a szolnoki művésztelepen elsajátította a századelő újszerű tájképfestészetének műhelytitkait – Cézanne, a kubizmus és a fauve-ok szemléletmódjának tanulmányozása során jutott el egyéni, senki máséval össze nem téveszthető, karakteres stílusához. Vibráló kontraszthatásai tömör, monumentális hatású kompozíciókban sűrűsödnek drámai üzenetekké. Római tanulmányútjai tovább erősítették a művész klasszicizáló látásmódját, markáns törekvéseit, nem szólva a mind feszültségtelibbé váló történelmi atmoszféra hatásáról, amely Aba-Novák képein a groteszk tónus megjelenését hozza. A szegedi Dömötör-torony antikizáló freskósorozatán a középkori falképművészet magával ragadó, hitvalló naivitását idézte meg, a Hősök kapujának freskóin pedig saját világháborús tapasztalatait összegezte apokaliptikus látomásban. A makói kiállítás anyaga magángyűjtemények kincseit teszi hozzáférhetővé a festészet iránt érdeklődő látogató számára.
Az Örömhír hirdetői
Az újszegedi Szent Erzsébet-templomban Vízkereszt ünnepén szentelte föl Thorday Attila plébános a négy evangélista alakját megörökítő tűzzománc-sorozatot, Barkos Bea alkotásait. A tápai zománc- és festőművész az evangélisták évszázados ikonográfiai jelképeire támaszkodott, ugyanakkor igyekezett a zománcműfaj legnemesebb hagyományainak átültetésére is. A tűzzománc-technika sajátosságai miatt az egyénítés jóval összetettebb feladat, mint a festészet esetében. Emiatt is fontos eszköze a tűzzománc művészének a dekoratív szimbólumok alkalmazása. Szent Lukács hátterében megjelenik a hagyományosan neki tulajdonított első Istenanya-ikon, Szent Márk alakjának hátterében pedig az egyházmegyénkhez Szent Gellért révén lelkileg is közel álló Velence hullámait ismerheti föl a figyelmes szemlélő.
A kultúra ökumenéje
Katolikus és református összefogás közös kulturális célokért – ebben a szellemben rendeztek jótékonysági koncertet a szegedi székesegyházban a népszerű zeneszerző testvérpár, Benedekfi István zongoraművész és Benedekfi Zoltán közreműködésével január 10-én. A Szeged-Csanádi Egyházmegye a királyhágói református püspökséggel együttműködésben ökumenikus közösségi és művelődési központ létrehozását határozta el Nagyszentmiklóson, amely a település világhírű szülötte, Bartók Béla nevét viseli majd. A hangverseny – amelyet továbbiak követtek Temesváron, Dettán és Nagyszentmiklóson – e nemes cél anyagi előfeltételeinek előteremtéséhez kívánt hozzájárulni.
A Dóm Kulturális Szalon előadóestjeinek sorában Hirtling István és Mészáros Tibor „Vándor és Idegen” című Márai-estje vendégeskedett. A polgári világ kultikus írójának sorsában egy egész kor és az egész magyar középosztály megpróbáltatásai tükröződnek, nem csoda hát, hogy az irodalmi műveiből és naplójegyzeteiből szerkesztett estek mindig rendkívüli érdeklődésre tarthatnak számot.
Temesvár 30
A 30 esztendeje kirobbant, sorsfordító romániai forradalom immár történelmi napjainak forrongását idézi a látogató elé a szentesi Koszta József Múzeum június 1-ig megtekinthető kiállítása „A magyar segítség” címen. A Temesváron történtek hallatára Csongrád és Békés megye településeiről indultak útnak az első segélyszállítmányok. Az első megrakott teherautó éppenséggel Szentesről, a romániai forradalom magyar mártírja pedig a hódmezővásárhelyi taxisofőr, Tóth Sándor. A kiállítás nemcsak a kommunista diktatúrát együttes erővel leverő román és magyar nemzet hősi összefogását példázza, de a fiatalabb nemzedékek figyelmét ráirányítja a szabadság és a demokrácia megbecsülésére is.
