2022. december 5., hétfő
FONTOS

Trianonra emlékeztek Battonyán

Emlékező Istentiszteletet tartott a Battonyai Református Egyházközség a 100 évvel ezelőtt
aláírt Trianoni Békediktátum alkalmából.

A battonyai református templomban Kovács Árpád lelkipásztor hirdetett igét, aki a hit, a
remény és a szeretet örök, soha el nem múló hármasának elemzésével emlékezett.

Elmondta:
miként a folyó tovaviszi sebesen az útja során összeszedett dolgokat, úgy viszi tova az idő is az életeket, az emlékeket, a történéseket. Bármilyen fájdalmas dolgok is történnek velünk, azok nem tartanak örökké, elmúlnak, elviszi őket az idő folyása: „hinni, hinni kell, hit nélkül nincs ember. A hit egy lehetőség arra, hogy ne temessünk el olyan dolgokat az életben, amiket az idő talán elsodor, amelyekről az idő talán azt súgja a fülünkbe: Engedd el, felejtsd el, temesd el. Emlékezni kell, emlékezni muszáj – mondta a lelkipásztor.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke emlékező beszédében kiemelte: a
Trianon óta eltelt 100 évben a gyász idejét kitöltöttük, és minden, ami ez idő alatt történt, azt mutatja, hogy képesek voltunk túlélni azt a gyilkosságot.
– Nagy nemzet voltunk, nagy nemzet vagyunk és azok is leszünk. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül létszámban, hanem lelkierőben, összefogásban, teljesítményben.

A nagyság mércéje az, hogy mit tudunk felmutatni, mi az, amit mi magyarok a világnak adni tudunk. Az elmúlt több mint ezer év emberi teljesítményei, felfedezései, sikerei erre
köteleznek bennünket. Arra, hogy betöltsük a helyet, ahová születtünk, és betöltsük azt a
szerepet, amelyről azt gondoljuk, hogy az Isten szánta nekünk, magyaroknak – tette hozzá a megyei elnök.

Az istentisztelet után a város főterére vonultak a résztvevők, ahol egy újonnan felállított
emlékművet – egy emléktáblát és egy országzászlót – avatott fel Boros Csaba battonyai
polgármesterrel Zalai Mihály megyei elnök.

Nézze meg ezt is:

Kedvenc mesém: A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó

A magyar népmesék sorozat következő epizódját a karácsonyi iskola tanulójától, Popa Viktóra Reginától hallhatjuk.