2021. április 21., szerda
FONTOS

A főpásztor válaszol

Híveinktől – olykor nem hívektől is – rendszeresen érkeznek levelek hozzám.

A Toronyirány hasábjain is készséggel válaszolok a kedves Olvasóknak az egyházmegye életével, szervezetével és tevékenységével, valamint a katolikus egyház tanításával, illetve az egyháznak és tagjainak közéleti feladatvállalásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre.

A jövőben is várom Olvasóink hozzám intézett leveleit.

L Közel három hónap után ismét összegyűlhetünk szentmisére. Hogyan értékeli a zárt ajtók mögül végzett lelkipásztori szolgálatot?

– Az egyháznak a járvány okozta helyzetben liturgikus és pasztorális szolgálata végzéséhez olyan „üzemmódra” kellett átállnia, mellyel kapcsolatban nem volt semmilyen korábbi tapasztalata. A szentmiséket ugyanúgy megtartották a legtöbb templomban, mint máskor, csak zárt ajtók mögött, a közösség tagjainak részvétele nélkül. Ez többek közt azt tudatosíthatta mindannyiunkban, hogy a szentmise-áldozat, az Eucharisztia megjelenítése, annak bemutatása, ünneplése végtelen értékű, függetlenül attól, hogy egy, tíz, száz vagy ezer ember van jelen a templomban. Talán nem is baj, hogy a szükséghelyzet egy kicsit kizökkentette a megszokottság rutinjából azokat, akik számára a szentmisén való jelenlét szinte gépiessé, formasággá vált. Ebben a helyzetben segítségünkre sietett a közmédia: szentmisék közvetítése a televízióban és a rádióban még azok számára is lehetővé tette a bekapcsolódást, akik egyébként sem szoktak vasárnaponként templomban ünnepelni. Ezen túl pedig számos pap, illetve egyházi intézmény a korábbinál fokozottabb mértékben felhasználta azokat a lehetőségeket, melyeket az internet világa kínál. Eközben sok érték és leleményesség nyilvánult meg, míg egyes esetekben a tapasztalatlanság, a józanság hiánya olykor a nemes ügyet lejárató helyzeteket is szült, de mindebből mindannyian tanulhatunk.

L Hogyan érintette a járványhelyzet az egyházmegye intézményeit?

– Az egyházmegye intézményei számára is komoly kihívást jelentett a járvány okozta rendkívüli állapot. Köznevelési intézményeinkben, főiskolánkon át kellett állni a távoktatásra, ez még a szemináriumunkat is érintette. Talán a legnagyobb felelősség és feladat a szociális intézményeink és a többezer állami gondozásban lévő fiatalt ellátó szervezetünk vezetőire és munkatársaikra hárult. Köszönet illet mindenkit intézményeinkben a lelkiismeretes, áldozatos helytállásért.

L Mi a helyzet a nagyobb rendezvényekkel?

– Egyházmegyénket is érinti az őszre tervezett budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy évvel történő elhalasztása. Az előkészületekbe mi is tevékenyen bekapcsolódtunk, de remélem, lelki hatásaiban annál gyümölcsözőbb lesz majd az esemény 2021 szeptemberében. Nagyon sok plébánián, ahol tavasszal szokták ünnepelni az arra felkészített csoportok elsőáldozását, ez most eltolódott őszre. A bérmálkozások szintén átkerültek őszre, vagy a jövő év tavaszára. Még a papszentelést is későbbi időpontra kellett helyeznünk.

L Mit céloz a Gál Ferenc Főiskola Élet-vitel a karanténban című kutatása?

– A főiskola Marczell Mihály Speciális Pedagógiai Kutatócsoportjának felmérése a COVID-19 vírusjárvány elzártsággal töltött időszaka jellemzőinek feltárását célozza. A kutatáshoz online kérdőívet készítettek, melynek anonim kitöltése közel fél órát igényelt. Több mint 1000 kitöltés történt, a válaszokat most dolgozzák fel.
Az Élet-vitel a karanténban című kutatást arra tekintettel indították, hogy a koronavírus-járványban minden megváltozott, ténylegesen az élet továbbvitelének eszközeit kellett megtalálnia az egyénnek, családnak és társadalomnak. A főiskola missziójához tartozóan a vallás szerepét is elemzik ebben. Mindezt vizsgálva következtetni próbálnak arra, hogy miként viselik az egyének, a családok a nyakukba szakadt új szerepeket, vannak-e megküzdési stratégiák, melyek most és később is biztosíthatják a személyes fejlődés lehetőségét, melyre nagy szüksége van a társadalomnak.

L A járvány idején országszerte tanúi lehetünk a szolidaritás megnyilvánulásának. Az egyházmegyében minek örül a Főpásztor?

– Számos szép kezdeményezésnek, a szolidaritás és segítőkészség kifejezésének, az áldozatos odafigyelésnek, az önzetlen ajándékozásnak példájával találkozhattunk az elmúlt időszakban. Az egyházmegye életéből csak kettőt említenék: az egyházmegye futballcsapatának, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia NB II-es labdarúgó csapatnak a hivatásos labdarúgói jövedelmükből kétmillió forintot adtak össze, és adományoztak a koronavírus járvány miatt nehéz helyzetbe került hátrányos helyzetű családoknak, fogyatékossággal élőknek. Az összeg felét az egyházmegyei karitász, a másik felét a GEMMA Egyesület kapta.
Egy családi vállalkozás, kertészet pedig hetente több tízezer szál virágot ajándékozott az egyházmegyének, melyeket az egyházmegye – az első időkben még üres – templomaiba juttattunk el. A felajánlók mindkét esetben nagy segítséget nyújtottak, illetve örömet szereztek nagyon sokak számára, amit ezúton is köszönök.

L Mi a Főpásztor válasza a sok emberben munkáló miért-re?

– Többen próbálkoztak azzal, hogy a koronavírus okozta járványt Isten büntetésének tüntessék fel. Én inkább azt mondanám, hogy a járvánnyal az emberiség egy nagy pofont adott saját magának, és hogy ebben ki, milyen szerepet játszik és milyen felelősséggel tartozik, azt talán soha nem fogjuk megtudni. Mindenesetre a járvány elleni védekezés szülte szükséghelyzet szinte mindenki számára sajátos kihívást jelentett, mely újfajta élethelyzetekkel, a megszokotthoz képest másként megélhető emberi kapcsolatokkal, az alkalmazkodóképesség fokozottabb igénybevételének szükségességével állított és állít szembe sokunkat. Mindezt sokan csak negatívumként élik meg, és konfliktusok forrásaként értékelik, amit nem tudnak megfelelően kezelni. Mások, talán többen, ezt a helyzetet arra használták, hogy átértékeljenek sok mindent az életükben, új fontossági sorrendet állítsanak fel maguk számára, sok értéket újra felfedezzenek, emberi kapcsolataikat átértékeljék és magasabb szinten éljék meg. Merem remélni, hogy az egyház és a hívő emberek a Gondviselés útmutatásaként, a tudatosabb és értelmesebb élet, a megújulás lehetőségeként élik meg.

Nézze meg ezt is:

Isten irgalma tesz minket a remény hordozóivá

Ismét vírushelyzetben készülünk a húsvétra. Kovács Józseftől, a Szent Gellért Szeminárium rektorától kértünk megerősítő húsvéti …