2021. április 11., vasárnap
FONTOS

Kiss-Rigó László püspök Üzenete

Tisztelt Olvasók,
Kedves Testvérek!

Ebben az esztendőben jelentős kerek évfordulókat él meg egyházmegyénk közössége. Idén ünnepeljük az alapítás 990. évfordulóját, és emlékezünk a végtelenül aljas és igazságtalan trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára.

Szent Gellért egyházmegyéje Trianon következtében három egyházmegyére szakadt, melyek ma három országban élnek tovább: a Nagybecskereki Egyházmegye Szerbiában, a Temesvári Egyházmegye Romániában és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Magyarországon. Valamint Trianon miatt kellett az 1920-as években Glattfelder Gyula püspöknek elhagynia az egyházmegye akkori székhelyét, Temesvárt, és Szegeden újraszervezni az egyházmegye székhelyét, központját. Az idén van annak 90 éve, hogy elkészült és felszentelésre került a szegedi Fogadalmi templom, mely a történelmi helyzet miatt katedrális, azaz székesegyház lett, a megharmadolt eredeti egyházmegye magyarországi részének székhelye, központja. Kötelességünk – identitásunk tudatosítása miatt is – emlékezni a 100 évvel ezelőtti, a nemzet és az egyház számára tragikus eseményre, és szolidaritásunkat kifejezni a történelemben visszanyúlva is mindazokkal, akik ártatlanul és értelmetlenül annyi szenvedésen, viszontagságon mentek keresztül. Ugyanakkor hálát is adunk a történelem urának, hogy túléltük a nemzetgyilkossági kísérletet, majd később a kommunista bolsevik diktatúra évtizedeit, és most szabadon, határoktól függetlenül élhetjük meg, építhetjük és gazdagíthatjuk nemzeti összetartozásunkat, és egyházmegyei összetartozásunkat. Ezt fejezi ki az a többéves hagyomány, melyet az idén is folytatunk, mely szerint Szent Gellért püspök ünnepén, szeptember 24-én a három egyházmegye közösségének képviselői Szegedről, Nagybecskerekről és Temesvárról összejönnek az ősi székhelyen, a határ romániai oldalán lévő Őscsanádon, hogy hálaadó szentmisével együtt ünnepeljenek.

Most, a járvány okozta szükséghelyzet nehezén már túl, az „újraindulás” napjaiban érdemes azonban visszagondolnunk a közelmúlt hónapokra is. A korlátozásokkal járó nehézségek egyike sokak számára az volt, hogy vasárnaponként nem lehetett tömegesen megszállni a plázákat, vagy akár kisebb csoportokban látogatni a kocsmákat, vagy más vendéglátóhelyeket. Közösségünk, plébániáink hitüket tevékenyen gyakorló tagjainak a fő nehézséget vasárnaponként inkább az jelentette, hogy nem vehettek részt a vasárnapi szentmise közös ünneplésén. Pedig a tudatos hívő keresztényeket 2000 év óta többek között az jellemzi, különbözteti meg másoktól, hogy vasárnap, Jézus feltámadásának napján összejönnek az eucharisztiának, Jézus áldozatának, a szentmisének az ünneplésére. Az elmúlt nehéz időszaknak az is az egyik pozitív hozadéka lehet, hogy újragondoljuk, és jobban értékeljük: milyen ajándéka Jézusnak az, és szeretetének irányunkba milyen meggyőző jele, hogy vasárnaponként meghív bennünket asztalához, hogy szóljon hozzánk, fényt és tanítást adjon az evangéliumon, a Szentíráson keresztül, és vendégül lásson bennünket saját áldozati testének és vérének ételével, az eucharisztiával a szentáldozásban.

Most, hogy templomaink újra megnyithatnak vasárnaponként a szentmisére, a papok érezzék át, milyen magasztos feladat és megtiszteltetés, hogy vezethetik a szentmise ünneplését Jézus képviseletében, a résztvevő hívek pedig értékeljék és használják ki azt a lehetőséget, hogy a szentmise ünnepléséből bőséges kegyelmet: erőt, fényt és örömet nyerjenek mindennapi életükhöz. Ezáltal egyre többen legyünk, akiket nem csak kereszténynek, azaz krisztusinak neveznek, hanem azok is vagyunk.

Nézze meg ezt is:

A járvány idején is összhangban dolgoznak a gyulai pedagógusok

  Az egészség megóvására és a gyermekek, tanulók lelki szükségleteinek a kielégítéséért is dolgoznak a …