Gyulatelevízió
A magyarok életében és történelmében jelentős szerepe van Máriának, hiszen közel ezer évvel ezelőtt, élete végén ajánlotta fel az országot Szent István Szűz Máriának, augusztus 15-ét, mennybevételének napját pedig ünnepnappá nyilvánította. A Csanádi püspökség alapítójának és első püspökének, Szent Gellértnek köszönhetően honosult meg a Nagyboldogasszony elnevezés, illetve ebben a korban szentelték fel a legtöbb templomot Szűz Mária tiszteletére. A fennmaradt írásos emlékek alapján 1214-ben már Gyulán is létezett egy kolostor, mely a Körös-vidék első zarándokhelye lett. A török hódítás következtében a gyulai templom elpusztult, a búcsújárás szokása pedig elhalványult és csak 1948-ban éledt újjá.
A vasárnapi szentmisén elhangzott, Máriát nem csak azért tiszteljük, mert Jézusnak életet adott, hanem mert e küldetés szerint élte életét. Alázattal és szolgálattal végezte feladatát, boldogságát pedig abban lelte meg, hogy folyamatosan kereste Isten szavát és szándékát, éppen ezért ajánlotta fel neki Szent István az országot.
Kiss-Rigó László püspök emlékeztetett, számtalan módon ábrázolták, az Isten hogyan szólította meg először Máriát. Ezek általában valamilyen különleges eseményt mutatnak be, azonban a teremtő a legáltalánosabb helyzetekben is megszólíthat, csupán meg kell hallanunk a hívó szavát. Kiss-Rigó László püspök kiemelte, ma már nem mindenki tudja, ismeri Krisztust vagy az evangéliumot, nem mindenki él a józan ész segítségével. Ahhoz kérte a Nádi Boldogasszony közbenjárását, hogy segítse az embereket abban, hogy a józan észre és Krisztus tanítására építsenek.
A szentmise szentségi körmenettel zárult, mely által a búcsúsok hírül adták Krisztus jelenlétét.
